Videó

A Petőfi Irodalmi Múzeum videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

  

Pécs on Stage havonta jelentkező videósorozat időről időre rácáfol a hulla vicces, ámbár a pécsi humor némileg offenzív Facebook-oldalára, miszerint „nem kell több pécsi zenekar, köszönjük szépen!".

BETWIXT pécsi bázisú underground DJ-kollektíva már több mint fél éve friss és izgalmas pécsi DJ-ket, producereket és zenekarokat mutat be egy profi kamerakrú szárnysegédletével alternatív – természetesen szigorúan pécsi – helyszínekről. A város bejáratott terei, utcái helyett különleges miliőben, kultikus helyeken forgatnak 30-60 perces live acteket, DJ-szetteket, rövid koncerteket, például az Északi várfalsétányon vagy éppen a Ferencesek utcáján álló villamos belsejében.

Tovább a hajonaplo.ma cikkére >>>

 

 

 

Két éve Skóciában értünk tetten egy magyar vonatkozású projektet: ott élő és már ott is szocializálódott, fiatal magyar művészek utazókiállítását. A projekt most szintet lépett, residency program lett belőle. Mi az a projekthu és mit céloz?

Közel két éve számoltunk be a skóciai Dundee-ból, a Generator Projects nevű helyen rendezett csoportos kiállításról, amelyen olyan fiatal magyar művészek szerepeltek együtt, akik zömmel nem a magyarországi művészeti oktatásból kerültek ki és szinte teljes eddigi szakmai életüket külföldön töltötték. A legtöbbjük pályakezdése tehát egy nagyon eltérő közeghez köthető, amely más módon működik, műveik pedig azonnal a nemzetközi kontextusban landolnak. Nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy mit csinálnak, milyen kapcsolatuk van – ha van – a magyarországi színtérrel, hanem arra is, hogyan gondolkodnak, illetve milyen különbségek látszanak a brit és a magyarországi indulás, pályakezdés között.

A 2018. decemberében megjelent cikkünk után a hu című kiállítás még Newcastle-ben, az Abject Gallery-ben és Londonban, a White Conduit Projects-ben is látható volt. Nagy-Sándor András képzőművész azonban, aki a hu kitalálója és kurátora, nem elégedett meg ennyivel, folytatni akarta a projektet, egy másik szinten. Mi pedig szerettük volna megnézni, mi nőtt ki a hu-ból. A következő lépés egy projecthu nevű residency program Londonban, amely magyarországi és külföldi művészeket hoz össze és részben bevezeti őket az ottani közegbe is, egy mentorprogram keretében.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

 

Az egyik legjobb, legolvasottabb, leginkább meghatározó tanulmánykötetedet Kosztolányi vidék-felfogásáról írtad. Miben különbözik Kosztolányi vidék-fogalma a népi írókétól?

M. V. L.: Kosztolányi a kettős Monarchia emlékezetének a tükrében jeleníti meg – szinte teljes alkotói gyakorlatában – az őt származtató vidéket és azt a kisvárosi létet, és társadalmi teret, amelybe beleszületett, és amelynek később éles szemű megfigyelője lett. Kosztolányi először is a kettős monarchia szülöttje. Olyannyira először, hogy ez mindent eldönt nála. Prózai művei nagyobb részének tanúsága szerint a kisváros írója, de nemcsak a kisvárosé, nemcsak az „otthon maradóké”, hanem egy folytatás nélküli világé is. A húszas évek Kosztolányija a sárszegi regényekben a saját, koragyermekkorától körvonalazódó Szabadka-élményét a Monarchia kulisszáira vetíti. Sárszeg hiába a „kis pont”, nem magányos sziget a felbomló Monarchia térképen. Kosztolányi kor- és pályatársai rokonfelfogással írtak a vidékről. Egyébként Szabadka, a Bácska központja nem is volt olyan kicsinyke pont („kicsinyke ponttá” csak Sárszegként válik), hiszen az akkori Magyarország egyik legnagyobb települése, több, egymással békében élő nemzetiséggel – mások mellett magyarokkal, szerbekkel, németekkel. Összetett, mozgalmas világ, a belvárosi, módos-polgári Kosztolányi-háztól, a szélesen elterülő, nyomott levegőjű alföldi parasztportákig, tanyavilágig. Csakhogy mindezzel együtt, és ez a lényeg, a vidék volt, szemben a századfordulón meglendülő és világvárossá fölcseperedő Budapesttel, amelynek az erős szívóhatása a legizgalmasabb kultúrtörténeti jelenségek egyike a kettős Monarchia térképén: Budapest, a főváros az Ígéret földje volt, gondoljunk csak a Pacsirta költő-szereplőjére, Íjas Miklósra. Nem véletlen tehát, hogy az elbeszélő csak Ijas Miklóst, a nagyvárosba vágyakozó költő jellemét ruházza föl értékesebb vonásokkal, mélyebb lelki tulajdonságokkal a regényben, akiről épp ezért elhiszi az olvasó, hogy szája vonaglott az undortól”.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

 

Ezt a két politikai dimenziót – a jelen szatíráját és a cigányuralom vízióját – mozgatja az előadás nem csak nagyon humorosan és ötletesen, de gondolatilag is gazdagon. A kettő ugyanis egyetlen koherens színpadi világot teremt, nem válik nagyon szét, és a Pintérre jellemző túlazonosulás, felnagyítás és direkt utalásrendszer eszközeivel dolgozik.

Hogy a „vad döghalálért”, a városban dúló járványért, amely a népet sújtja, a hatalom a felelős, azt már bő két évezrede megírta a tragédiaíró. A 2400 éves Oidipusz király egy olyan alaphelyzetből indul ki, ami most döbbenetesen ismerős: döghalál pusztít, a vezető pedig felelős a történésért. A tragédiaíró úgy látta a maga történelmi korában, hogy a népet sújtó büntetés és a hatalom erkölcsi tisztasága összefügg, tehát a király a járvány oka, ezért a hősnek szembe kell néznie önmagával, meg kell ismernie saját történetét, vagyis bűneit. Ebből sokféle értelmezés bontható ki – a sorstragédiától az önismereti nyomozáson át a bűn és bűnhődés kérdéséig és a freudi incesztus-vágy elméletéig. Sőt Oidipusz lehet a jó vezető, a jó uralkodó mintapéldája is, hiszen nagyformátumú hős, aki semmiféle bűnt nem követ el tudatosan, jó demokrataként minden tisztázást a nyilvánosság előtt vállal és bonyolít, és – miután megismerte sorsát – végül eljut a végső felelősségvállalásig is. Fő bűne a gyilkosság, szülei megölése és az ebből a tudatlanságból következő incesztus: Oidipusz saját anyjának lesz férje, és négy gyermekük születik.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

 

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). 

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

 

A Második kör című kisfilm egy olyan ijesztő, alternatív Magyarországot ábrázol, ahol egy fiatal párnak szigorú bizottság elé kell járulnia, hogy több, gyötrelmes forduló során engedélyt kaphassanak saját gyermekük megszületésére. A Lovas Rozi, Molnár Áron és Znamenák István főszereplésével készült disztópikus alkotás a BuSho fesztiválon elnyerte a diákzsűri díját, a héten pedig a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon vetítik. Holtai Gábor rendezővel és Veres Attila forgatókönyvíróval a bürokráciában rejlő horrorról, a pitching-helyzetek visszásságairól, és a kellemetlenül ismerős fehér borítékokról is beszélgettünk.

A film szereplőinek részletesen prezentálniuk kell a bizottságnak, hogy milyen életet terveznek a gyeremeküknek. Az anyajelölt azt a tanácsot kapja, hogy a gyereket érdemes egy erős mondatban összefoglalni. Ti mivel foglalnátok össze a Második kört?

Veres Attila: Kísérlet egy magyar disztópia megteremtésére.

Holtai Gábor: Olyan film, ami megpróbálja releváns módon vizsgálni az állam és az állampolgár kapcsolatát.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

hogykezdjekhozzá. Valamely kötet elolvasása után (de alkalmanként megeshet, hogy közben is) szembesülnie kell a recenzensnek a fenti kérdéssel. Van, aki már a könyvismertetőjének címénél elakad (persze, csak ha azt tartja fontosnak kitalálni először), és van, akinek evés (lásd olvasás) közben jön meg az étvágya (lásd ihlet), és úgy belelendül, hogy nehezére esik kitennie az utolsó pontot munkája végére.

 

denembeszélekmellé. Nagy Zsuka nem most kezdte költői pályafutását. Legelső kötete, a mégismarionett 2008-ban jelent meg, de már azt megelőzően is egy évtizede, hogy verselt, publikált. Aztán ismét egy hosszabb megjelenési vákuum után 2017-ben világra jött a küllők, sávok, majd 2018-ban a pixel, 2019-ben a tornacipők a stégen, s most 2020-ban a már korábban is beharangozott delej.

Tovább az olvasat.hu cikkére >>>

 

Termékeny kettősségek egy összművészeti előadásban.

Jelinek-darabot színpadra vinni sosem kockázatmentes vállalkozás, nálunk nem is gyakran vállalkoznak rá. Szövegközpontú, a hagyományos drámaiságot gyakran nélkülöző művei nem véletlenül a szintén szöveghívő Zsótér Sándor rendezésében voltak láthatók (Téli utazásMi történt, miután Nóra elhagyta a férjét – avagy a társaságok támaszaiErnst (komoly) az élet – Bunbury), próbálkoztak néhányan a Rechnitz-cel, legutóbb pedig Máté Gábor vitte színpadra A királyi útont.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

 

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

Hogyan lehet egy tudományos labornak kiállítása?

 

A hálózatkutatással foglalkozó labor 25 éve tartó munkájának eredménye ez a tárlat. Kevésbé köztudott, hogy a két ismert platformon – a szakcikkeken és az ismeretterjesztő anyagokon – kívül nagyon tudatosan építkeztünk abban a tekintetben is, hogyan vizualizáljuk a kutatásainkat, milyen legyen a hálózatok vizuális arca. Most adódott lehetőség először, hogy ezt az anyagot egyben mutassuk be. Akik olvasták a könyveimet, fel fogják ismerni a különböző sztorikat, annyi a különbség, hogy a könyvekben szavakkal írtam le, amit itt vizuálisan ábrázolunk. Egyes darabokat már kiállított a londoni Serpentine Galéria vagy a New York-i dizájnmúzeum, ahol pillanatnyilag is látható egy videónk. Azonban sosem mutattuk még be a folyamat evolúcióját. Erre először Budapesten lesz lehetőség.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Louise Glück (sz. 1943) amerikai költőnek eddig tucatnyi verseskötete jelent meg.[1] Életműve terjedelmes és sokrétű: nyilvánvalóan nehéz egyetlen szempont mentén, átfogóan bemutatni líráját. Az is elemzés tárgya lehet, hogyan mutatkoznak meg költészetében a mitológiai utalások vagy a természeti képek. Nobel-díja apropóján azt a kérdést szeretném körbejárni, miért lehetnek versei az olvasók számára is könnyen átélhetők. Glück a díjat „összetéveszthetetlen költői hangjáért” kapta, amely „visszafogott szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. A Svéd Akadémia indoklása elsőre talán semmitmondónak tűnhet, ugyanakkor meglátásom szerint mégis jól megragadja Glück lírájának egyik sajátos vonását.[2]

Tovább a 1749.hu cikkére >>>

 

Galambos Attila író, műfordító, dalszövegíró. Budapesten legalább nyolc helyszínen lehet találkozni a munkáival, de több vidéki színházban is láthatóak a darabjai. Kérdeztem a legfrissebb bemutatóról, a Puskás Ferenc életéről szóló musicalről. Beszélgettem vele a legnagyobb sikereiről, a Rómeó és Júlia, Az Operaház fantomja, a HELLO AGAIN fordításról, a szerzői munkákról, a szövegről, és a színházról.

Tovább a zene.hu cikkére >>>

 

A Nagyházi Contemporary második kiállításán Dóczi Attila progresszív alkotói világába nyerhetük betekintést. A művész legújabb, „Fragments of Eternity” című egyéni kiállítása – amelyet Patrick Tayler nyitott meg – a „Powerformat”, a „Shape of Noise” és „Trophy” sorozataiból válogat. 

Dóczi munkái egy ismeretlen utópia fennmaradt darabjait mutatják be, amelyben az installációk a távoli jövőben, mai világunk romantizált, újraértelmezett emlékeiként maradtak fenn. Ebben az elképzelt távoli jövőben a számunkra nem is annyira messzi rendszerváltás utáni időszak markáns esztétikai elemei – olykor humoros hangvétellel – élednek újjá. Dóczi fesztelen anyag és színhasználata hol merész eleganciát, hol súlyos iróniát csempész a kompozíciókba. Munkáit a művészeti médiumok széles skálája közötti szabad átjárás jellemzi, installációi túlfeszítik a hagyományos értelemben vett műtárgy fogalmát. Műveit, mint kisajátított talált tárgyakat láthatjuk, amelyek a végtelen idő töredékeiként jelennek meg. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

Gráf Dóra első kötetében úgy cseveg, ahogyan nem sokan mernek. Fő témája a távolság, ráadásul költői nyelve is egyfajta különös, eltávolító hatásesztétikát eredményez. Ezért is képes ez a még formálódó költészet már most, debütálásakor megkapó belátásokhoz juttatni.

 

Azért jó, hogy a köszönetnyilvánítások a kötet végére kerültek, mert így az a kellemes meglepetés várja az egyszeri recenzenst, hogy a versek olvasása közben a megérzései egyáltalán nem voltak alaptalanok. Ezen a listán ugyanis külön kiemelve szerepel annak a Nagy Hajnal Csillának a neve, akinek a költői beszédmódja több hasonlóságot mutat Gráféval. Mindketten kedvelik a nagyon közvetlen, csevegő, ám hétköznapiságában is fontos dolgokról beszélő hangot, és ettől talán nem függetlenül az iróniát és az öniróniát. Csak amíg Nagy Hajnal első kötetében ez a hangnem már a címével is sejtetve nagyobb, belső ellentétekkel keresi a vállaltan fájdalmas összeütközési lehetőségeket (Miért félünk az őrültektől, Kalligram, 2016), addig Gráf Dóra Környezetismerete egy kicsit kívülebbről szemlél: felülteti az olvasót egy olyan vonatra, ami elindul valahonnan „húsz kilométerre a határtól” (teadélután), és amiről biztos távolságból, ám a távolság ellenére mégis megkapó részletességgel és pontossággal tud rámutatni a beszélő az elsuhanó táj egyes részleteire. Az összesen hat ciklusban főleg családi, szerelmi, iskolai történetek elevenednek meg, ebben az értelemben véve pedig a Környezetismeret egy klasszikus debütkötet. 

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

 

10. alkalommal nyílik meg rövidesen a régió vezető művészeti vására. Fokozott biztonsági intézkedések mellett és különleges célkitűzésekkel nyílik meg Közép- és Kelet-Európa elsőszámú és Európa egyik népszerű nemzetközi kortárs képzőművészeti vására Budapesten. Az idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Art Market Budapest 2020. október 22-25. között a régió és kiemelten Magyarország kortárs képzőművészetét középpontba helyező művészeti válogatással várja a látogatókat a Millenáris kiállítótereiben és parkjában.

Magyarország legnagyobb, évente megrendezésre kerülő kortárs képző- és fotóművészeti kiállításán ezúttal elsősorban a vírusválság által sújtott hazai képzőművészeti élet támogatása kerül a középpontba, a szervezők megteremtik a lehetőségét annak, hogy a művészet szerelmesei jelenlétükkel és vásárlásaikkal is kifejezhessék szimpátiájukat és támogató szándékukat. A hazai galériák példátlanul széles körére, a magyarországi művészeti szereplők elkötelezett szerepvállalására épülő példaértékűen széles szakmai együttműködés és az azt kiegészítő, elsősorban regionális nemzetközi válogatás teszi feledhetetlen művészeti élménnyé az Art Market Budapest idei eseményét.

Tovább a cseppek.hu cikkére >>>

 

Az ősz beköszöntével a szabadtéri programok, a fűben ülés és a hintaágyban, parkban, fák alatt olvasás helyét átveszik a beltéri rendezvények. A hangulatos kávézók falai között egyre gyakoribb vendégek lesznek írók és költők, színészek és zenészek, akik gyakran egy-egy felolvasóest vagy könyvbemutató üde színfoltjai. Persze, a borús idő a pihe-puha pokróc, a forró tea és az otthoni könyvsarok ideje is, de YouTube videókon hallgatni Grecsó Krisztián felolvasását anyukája első süteményéről vagy Háy Jánost, amint legújabb könyvéről beszél magában hordoz némi hiányt és többre vágyunk. Milyen jó, hogy Budapesten a nagyobb könyvfesztiválokon kívül is pezseg az irodalmi élet, így gyakran van lehetőségünk arra, hogy kedvenc szerzőnkkel a valós térben is találkozzunk és izgalmas beszélgetéseket hallgassunk, melyeknek akár mi is alakítói lehetünk – járványhelyzet idején persze szigorúan maszkban, távolságot tartva. 

Tovább a welovebudapest.com cikkére >>>

 

Oláh Judit dokumentumfilmje egy olyan traumatikus történetet tár elénk, amely évtizedes hallgatás és titoktartás után sokkolta a magyar közéletet. A Visszatérés Epipóba a kiskorúak ellen elkövetett szexuális abúzus toposzán keresztül merül el egy miszticizált nyári tábor világában, ahol a gyermekek mélyen tisztelt varázslója lassan szörnyeteggé változik.

 

Nincs veszélyesebb annál az embernél, akinek vezető pozíciója lebilincselő karizmával párosul. Noha a hatalommal való visszaélés szintén övön alulinak számít, a bizalom kijátszása, egy gyermek megalázása és bántalmazása olyan főbenjáró bűn, amit elkövetője sohasem moshat le magáról. Sipos Pál tanár úr ügye 2014-ig szinte csak áldozataiban hagyott visszhangot, a fordulópontot pedig Magyari Péter cikke hozta el, ami egy kreatív, művelt és intelligens szexuális ragadozóról rántotta le a leplet. Ez a szűkszavú leírás önmagában nehezen emészthető diszkrepanciát sejtet. Tagadhatatlan, hogy Sipos magával ragadó személyiségként vonult be a köztudatba a nyolcvanas évek Magyarországában: az általa megálmodott szendrői tábor, másnéven Epipo, üde színfoltként csillogott a kommunizmus didaktikus úttörő-táboraihoz képest. Epipóhoz külön himnusz és jelnyelv társult, lakói lecserélték „civil” neveiket, különös játékokban és szertartásokban vettek részt. Ilyen renoméval nem csoda, hogy ajándék volt egyáltalán bekerülni Epipo polgárai közé.

Tovább a filmtett.ro cikkére >>>

 

Október 22-én #triggerwarning címmel nyílik kiállítás a Pótkulcsban, amit koncert követ majd. A tárlat a szorongás, a depresszió, a pánikzavar témáit járja körül.

Az esemény címével, a #triggerwarning kifejezéssel gyakran találkozhatunk az angol nyelvű mentálhigiénés oldalakon. Ez röviden egy figyelmeztetés, hogy a szembejövő tartalmak elindíthatnak a látogatóban nehéz lelki folyamatokat (adott esetben szorongást, diszkomfortot), amikre vagy felkészülve érzi magát, vagy sem. Ezt mindenki maga dönti el.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Számára nem megy máshogy az élet, csak ha alkot, ír. Nagy Zsuka könyvbemutatóján jártunk.

A költőnő beszélgetőtársa dr. Antal Balázs irodalomtörténész Németh László-idézettel vezette be a felolvasást: „Boldog és szerencsés társadalmakban a költő az élet dísze”. Így azt is elmondhatjuk, hogy a nyíregyházi költőnő a város éke. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a könyvtár kamaratermét megtöltötték az érdeklődők, s noha valamennyien maszkot viseltek, ez a kis kényelmetlenség nem vetett árnyékot a verskedvelők örömére.

Nagy Zsuka és moderátora beszélgetéséből tapintható finomsággal rajzolódik ki a költő emberi és művészi arca. A költőnő gyakran kimondottan kényes témákat választ, az öregedés, a szomorúság, a beteljesületlen szerelem és a társadalom számkivetettjeinek világa elevenedik meg verseiben. 

Tovább a hajonaplo.ma cikkére >>>

 

 

Jogos-e vajon a felvetés, hogy napjainkra a kortárstánc-koreográfiák alapképletei unalmassá váltak?

Az előzményként számon tartott egykori Táncfórum-sorozattal együtt az idei Budapest Táncfesztivál immár a 20. hasonló seregszemle volt. Ezúttal is örvendezhetett a publikum méltán világhírű alkotók és együtteseik előadásainak. Mert elvitathatatlan, hogy például Angelin Preljocaj és Wayne McGregor műfajukban a világ legjobbjai közé tartoznak, és mindkét együttes táncosai káprázatosak, sőt, a Company Wayne McGregorban nem egy különösen kiemelkedő képességekkel rendelkező előadó is látható.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

A 20. ARC Kiállítás egy hónapon keresztül, október 2-tól november 1-ig az újbudai Bikás parkban lesz megtekinthető éjjel-nappal. A bárki számára nyitott, jeligés pályázaton idén ilyen kérdésekre keresték a választ:

Te érted, hogy mi van most? Hogy mi történik velünk és mit érzünk a maszk mögött a globális bizonytalanságban? Tényleg ennyire megváltozott minden? Vagy mi változtunk meg?

Tpvább a hvg.hu cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal