Videó

Budapest-töredékek: Jónás Tamás Somlyó Zoltán Megbeszélések az istennel c. verséről




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Villáminterjúra invitáltunk a világ különböző városaiban élő művészeket, hogy megtudjuk, hogyan érinti őket a koronavírus terjedése elleni védekezés nyomán kialakult helyzet. Ebben a részben Berlin, Bécs, Budapest, Hong Kong és Brüsszel.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Idén elmarad a Posztolj verset az utcára!-akció, de van karantén verzió!

Koronavírus-járvány van, kijárási korlátozás, így természetesen nem tarthatjuk meg szokásos évi versgerillázásunkat az utcákon, köztereken, és nem tehetjük fel a verseket a térképre (www.posztoljverset.hu), de mivel sokan kérdeztétek már az esemény előtt hetekkel (!), hogy lesz-e valami, lesz. Azt is írtátok, hogy most nagyobb szükség van rá, mint valaha, és mi is látjuk, hogy valóban, mind szükségét érezzük, hogy együtt vehessünk részt valami nagy, közös dologban, amely nem a járványhoz kapcsolódik.

Tovább a gittegylet.hu cikkére >>>

 

Születésnapot ünnepel márciusban a Müpa, mégpedig a tizenötödiket. A járványhelyzet ugyan nem teszi lehetővé a tervezett koncertek megtartását, ám a kultúrakedvelő közönségnek mégis lehetősége nyílik arra, hogy megünnepelje a kerek évfordulót. A Müpa ugyanis a honlapján regisztráció nélkül tette elérhetővé 80 HD minőségű koncertfelvételét és 40 irodalmi estjének hanganyagát. A rendkívül változatos műfajú anyagokból válogattunk most hetet, amelyeket szerintünk mindenképp látni-hallani kell.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Kihirdették, hogy kik azok, akik idén megnyerték a Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíjat. A zsűri döntése alapján most is tíz fiatal részesülhet a havi pénzdíjjal járó ösztöndíjban. A nyertesek névsora: Balogh Viktória, Bánhegyesy Antal, Bilák Krisztina, Piti Marcell, Sivák Zsófia Szalai Dániel József, Sztrehalet Oxána, Zagyvai Sára, Nyíri Julianna és Turós Balázs.

A spanyol–olasz dizájner, Pablo Dorigo Sempere a velencei kanálisokból szerzett algából készített bélyeget az olasz város számára. A termék azért készült, hogy megmutassa az algapapírban rejlő lehetőségeket. A Shiro Alga Cartáként is ismert anyag először 1992-ben bukkant fel a piacon, akkor a velencei papírral foglalkozó cég, a Favini mutatta be. Az idei From Venice with Algae (Velencéből algával) címet viselő projekt egy 2010-es akciófilm címéből vette szójátékos nevét (Párizsból szeretettel). A dizájner reméli, hogy innovatív, ökotudatos projektje kapcsán egyre többen hallanak majd az algapapírról, amit a Favini eredetileg azért kezdett el gyártani, mert a városvezetés felkérte őket, hogy kezdjenek valamit a város vizét szennyező algával.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

A nagy átlag számára a cigányok még mindig analfabéták” – mondja Kalla Éva író, a nemzetközi Romani Film Fest és az Országos Roma Írótalálkozó szervezője. Pedig a cigány kultúra nemcsak folklórból, zenéből és képzőművészetből áll. Komoly irodalma van: a klasszikustól a kortársig elképesztően széles a skála.

Több nagynevű író, költő is elutasította, sőt minden szándékunk ellenére sértőnek érezte a felkérésünket, hogy egy kifejezetten az irodalom roma vetületével foglalkozó tematikus lapban megjelenjenek a mű­veik. Ön is irodalmi szegregációnak érez egy ilyenfajta mellékletet vagy akár egy roma irodalmi antológiát? 

Lakatos Menyhért József Attila-díjas magyar író mondta mindig, hogy ő nem cigány író, hanem író cigány, ezzel együtt soha nem zárkózott el semmiféle megjelenéstől. És én is úgy gondolom, hogy valahol érthető félelem ez, mert felveti annak a veszélyét, hogy az embert bezárják a „cigány irodalom” kategóriájába, miközben mi is magyar nyelven, magyar irodalmat művelünk. Mégis sokkal nagyobb ­problémának tartom, a köztudatban nem nagyon van benne, hogy egyáltalán léteznek cigány írók vagy író cigányok.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

 

A közelgő költészet napja alkalmából és a járványveszély miatt kialakult helyzetre való tekintettel online versmondásra hívják az irodalomkedvelőket a Békéscsabai Jókai Színház művészei. A legjobb felvételek folyamatosan megjelennek facebook- és weboldalunkon.

Kérjük kedves nézőinket - otthon ülve, szobafogságra ítélve, az online térben kalandozva - kapcsolódjunk össze! Osszák meg velünk kedvenc versüket, prózájukat, hogy a színházi kényszerszünet idején se maradjunk költészet, művészet, kultúra nélkül! Ápoljuk így is a magyar nyelvet, költészetet határon innen és túl!

Mobil telefonon készítsenek maximum négy perces, minimum HD-minőségű felvételt, ami lehet próza, vers, saját mű, műfaji megkötés nélkül, klasszikus vagy kortárs, magyar vagy külföldi szerzőtől. 

Tovább a jokaiszinhaz.hu felhívására >>>

 

Mint annyi minden mást, múzeumba járni sem lehet a karantén időszakában, de azért az emberek próbálják pótolni az élményt a számítógép előtt ülve. A madridi Prado közleménye szerint a világhírű madridi múzeum online látogatóinak száma 258 százalékkal nőtt meg az intézmény március 12-i bezárása óta.

Tovább az index.hu cikkére >>>

 

Auróra x Bánkitó Karanténfesztivál egy online rendezvénysorozat, mely a járvány miatt jött létre. Az első hét első programján Mayer Dániel, az Auróra önkéntese (egyébként a Stereo Akt producere) beszélgetett Boross Martinnal, a Stereo Akt vezetőjével a koronavírus-járvány idején nem is annyira ismeretlen módon: videóbeszélgetés formájában. Regisztráció alapján lehetett csatlakozni, körülbelül tizenöten vettünk részt rajta. Az esemény egyszerre töltötte be egy hagyományos színházi kísérő program szerepét, gyakoroltatta velünk a videómeeting műfaját, és a nézőket speciális helyzetbe hozó performansz-jellege miatt a Stereo Akt színházi előadásának funkcióját is ellátta.

A beszélgetés során megtudhattuk, hogyan hatott a járvány Boross Martin és társulata, a Stereo Akt, a független színházak, illetve általában a színházak életére. Boross Martin részletesen elmesélte azt a folyamatot, ahogy számára és társulata számára egyértelművé vált a leállás. Elemezte a múltat, leírta a jelent, találgatta a jövőt. Például a teljes színházi előadások streamelését (online térben való jelen idejű közvetítését) felelőtlennek tartja, mert veszélyezteti a játszók egészségét. Teljes színházi előadások felvételről való online elérhetővé tétele szerinte azt a látszatot kelti, hogy minden rendben van.

Tovább a prea.hu cikkére >>>

 

A Káptalan utcát Pécsett Múzeum utcának is hívják, hiszen ott több neves múzeum is található. A 2. szám alatt – amely a város legöregebb lakóháza – található a Zsolnay Múzeum. Cseri László fotóesszéje ezt az épületet, illetve a gyűjteményt mutatja be.

A Káptalan utca 2. szám alatti épületet írásos formában 1324-ben említik először. 1477-ben ebben az épületben alapította Magyarország első nyilvános könyvtárát Handó György prépost. A török megszállás alatt a mohamedán török főpap lakott az épületben.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Simon Adri szerint, bár még csak néhány hete hirdettek rendkívüli helyzetet Európában, már most látszik, hogy az emberek összefognak és segítenek egymásnak.

Úgy hisszük, hogy egy író számára az otthoni karantén betartása nem túl nehéz előírás. Végül is a legtöbb írónak az otthona a munkahelye. Ön hogyan alkalmazkodik ehhez a különleges helyzethez?

Eddig is jórészt home office-ban dolgoztam, de most hatványozottan így van. Szabálykövető állampolgárként viselkedem, minimálisra csökkentettem a lakás elhagyását. Ez leginkább a mozgástér, a sportolási lehetőségek beszűkülése miatt nehéz, bezárt a jógaterem is. Szerencsére feltettek a weboldalukra néhány videót, amelyekkel otthon is lehet gyakorolni. Ha besötétedik, azért leosonok majd futni egyet, vagy tekerek a biciklimmel. Sajnos lemondtak minden rendezvényt, úgyhogy elmaradnak a kötet- és lapszámbemutatók, emiatt az író magányos és szomorú.

Tovább a hajonaplo.ma cikkére >>>

 

 

Úgy gondoltam, a legfontosabb, hogy jöjjenek a fiatalok, kapjunk új energiákat. Ezért találtam ki az RS9 OFF Fesztivált is.”

 

Az RS9 Színház éppen 30 éve, 1990. március 17-én, Gombrowicz Operetkájával nyílt meg a Rumbach Sebestyén utca 9. alatt. 2020. március 14-én pedig a vírushelyzet miatt határozatlan időre bezártak. Lábán Katalin élete összeforrt a színházéval, de nemcsak erről a harminc évről, a színház megalakulásáról, hullámhegyeiről és -völgyeiről beszélgettünk, hanem a színházigazgató-színész-rendező személyes életútjáról is.

 

A nevedből adódik az első kérdés. Volt-e családi indíttatása annak, hogy a színházhoz kötötted az életed? Állsz-e valamilyen rokonságban Lábán Rudolffal, a világhírű táncművésszel?

 

A szüleim kifejezetten ellenezték a művészi pályát. Bankárok, gyógyszerészek, cukrászok, vendéglősök voltak a felmenőim között. És volt a fekete bárány, Lábán Rudolf (1879-1958), a dédapám testvére, akinek még a nevét se ejtették ki szívesen. Az ő nagybátyja Hamburgban volt színész, vagyis volt egy művészi vonal a családban, akik még ráadásul szabadkőművesek is voltak. A többiek megvetették őket, és igyekeztek nem beszélni róluk. Azért egy családi kép fennmaradt a dédnagybátyámról, én őrzöm.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

 

 

 

Kudász Gábor Arion új sorozata, a WORKOUT – a fine sense of patriotism egy konkrét eseményre épül, a 2018 nyarán Prágában megrendezett tömeggimnasztikai fesztiválra, a XVI. Sokol találkozóra, amely Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulójára emlékezett. A bemutatott anyag több elemből áll, egyrészt az eseményen, másrészt a kérésére különböző geometrikus alakzatokat bemutató, fiatalokról készített fotókból, harmadrészt egy graffiti dokumentálásából. Emellett a Youtube-ra feltöltött másfél órás, hang nélküli videómunkából.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

 

 

Maylis de Kerangal regényének cselekménye a szív útja egyik testből a másikba. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.

 

„Platonov: - Most mit csináljunk, Nyikoláj?
Trileckij: - Temessük el a halottakat, és hozzuk rendbe az élőket.”
(Csehov: Platonov)

 

A Csehov-idézet Thomas Rémige szövet- és szervtranszplantációs koordinátor, élők és halottak kísérője irodájának falán olvasható. A könyv a szervtranszplantációhoz, következményesen a halálhoz tapadó lelki és fizikai megrázkódtatásról beszél, arról a nagy utazásról, amelynek végén az egyik halála valaki másnak az élet lehetősége.

 

Feszesen szerkesztett, magával ragadó alkotás Maylis de Kerangal Hozzuk rendbe az élőket című regénye.  Egyszerűen gyönyörű szöveg. Szívszorítóan az. Olyannyira, hogy az embernek hevesebben dobog a szíve.

Tovább a refizoronline.com cikkére >>>

 

 

 

Tizenöt év után újra önálló verseskötete jelenik meg Nagy Gusztáv költő, író, műfordítónak március végén, vagy ahogy a vírushelyzet engedi. A kötet címe egyik versének kezdő sorát idézi, és beszédességével, ha csak szimbolikusan is, befogadásra szólít fel: Nyiss ajtót.

 

Nemcsak magyar nyelven ír magyar irodalmat, hanem Adyt, Radnótit, József Attilát, Weöres Sándort fordít cigány nyelvre és roma szerzőket magyarra. Menyire nyitott erre a piac? 

 

Mérsékelten. Annak idején tényleg volt egy-egy próbálkozásunk, az Ariadne Alapítvány például kiadott egy nemzetközi cigány antológiát a környező országokban élő cigány költők alkotásaiból, amiket én fordítottam magyarra, de az elmúlt 20 évben nem volt az ilyesfajta kezdeményezéseknek terepe. Ma sincs. Egyrészt nem nagyon van fórum, ahol megjelenhetnének, sem a külföldi, sem a hazai cigány szerzők, másrészt igény is alig van rá.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

 

 

 

A Közéleti Roma Nők Egyesülete a "16 akciónap a nők elleni erőszak ellen" rendezvénysorozat keretében beszélgetést szervezett Oláh Mara festőnővel, aki az első cigány magángalériás.

Tovább a nokert.hu cikkére >>>

 

 

 

Tárca Balogh Robert pécsi írótól. Apa-hét, még napsütésben, de már önkéntes karanténban.

 

Hétfő reggel jött egy régiségkereskedő. Erőszakos. Szórakoztató. Amúgy is el akartam adni néhány cuccot, csak a helyet foglalta. Apám semmitől nem tudott megválni, akadt itt agancs, teljes trófea, porcelán… Ismertem a piaci árakat, mert körbe néztem. Kicsit alkudtam, kicsit kérettem magam. A fickó dörzsöltebb nálam, de nem tudta, kivel volt dolga, eltérő kommunikációs technikával dolgoztunk, nem járt rosszul, én sem. Hagyott nálam egy csomó pénzt, megspóroltam egy csomó időt. Mondjuk azt, hogy az ég küldte. Tart a felkészülni a karanténre program, két kisgyerekkel, egyedül. Anyuka másutt, de ez már az ő dolga. Hetente váltjuk egymást, ki van a gyerekekkel.

 

Az egyetemen dolgozom, megengedik, hogy otthonról végezzem el a munkát. Két interjú közben lehet merengeni. Akarom-e, hogy érzékeljék a gyerekek a tanácstalan emberek nyomorát? Hogy lássák a kesztyűt viselő pénztárosokat, a banyatankkal szlalomozó maszkos öregeket, amint iszonytató mennyiségű cuccokat cígölnek? Hát nem. Ameddig lehet, kimaradnak a pánikból.

Tovább a szabadpecs.hu cikkére >>>

 

 

 

Elhunyt az egyik legjelentősebb roma festőművész, Omara, azaz Oláh Mara. 74 éves volt.

 

Oláh Mara 1945-ben született Monoron. Festeni 1988-ban kezdett, személyes traumák hatására. Élete során több súlyos betegségen is átesett, bal szemét daganatos betegsége következtében kellett eltávolítani. Ebben a válságos időszakban, farostra készült száz képét elajándékozta, csak a szemműtétét ábrázoló munkáját tartotta meg, melyet 1991-ben bevitt a Nemzeti Galériába véleményeztetni. Életrajza szerint a szakemberek további munkára biztatták, azóta folyamatosan alkotott. 1991-ben állított ki először, Kanadában, innentől kezdve számos kiállításon vett részt Magyarország és Európa több városában, illetve a tengerentúlon is. 1993-ban saját lakásán létrehozta az első magyarországi cigány magángalériát Mara Galéria néven.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

 

 

Térey János meghalt, és ahogy az a legnagyobbakkal lenni szokott, hirtelen nagyon sok barátja lett. Sokan bújnak elő mint a költő régi jóbarátai, de a legtöbbje, persze, még ha híres szerző is, inkább csak magáról beszél a halott ürügyén. A halott költőt viszont az ilyen önkoszorúzás meg önfelmutatás helyett valójában csak az tartja életben a közösségi emlékezet számára, ha olvassák a műveit. Hasonlóképp felesleges „jeleket”, „utalásokat” keresni a szövegekben, mert ilyenek nincsenek. Mindezt most csak az értelmes megszólalás helyébe időlegesen beállni látszó kultikus beszédmód ellenében mondom, mert – noha az életrajz és a kortársi visszaemlékezések is fontosak, persze – a legnagyobb szolgálatot szerintem akkor tesszük ennek a hirtelen lezárult életműnek, ha a művekről beszélünk, és nem másról.

Tovább a forrasfolyoirat.hu cikkére >>>

 

 

 

Elhangzott a kiállítás megnyitóján.

 

– Most jöttem a megnyitóról.
– Milyen megnyitó?
– Tudod a Koronczi.
– Ja igen, a zacskók meg minden?
– Aha, csak most nem a zacskókkal. De végül is arról szólt, csak zacskók nélkül.
– Azt hogyan? Ha kivesszük a zacskókat a Ploubuter Parkból, akkor mi marad? A Koronczi? Ez így kevés azért egy kiállításhoz, nem?
– Végül is Koroncziról szól. Ő találta ki a zacskó-fajokat, a zacskók evolúcióját.
– Megértem őt. Elég kínos. Ez a klímaművészet, ahogy utólag rátelepszik erre a projektre.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

 

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal