VideóA Hatvan Online (HO TV) csatorna videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
A MÚLT HÉTEN HÁROM BARÁTOMAT, közeli ismerősömet is köszöntöttem hatvanötödik születésnapján. Mindhármuknak elsütöttem, mert a világ már csak ilyen, ismétlik egymást a helyzetek, a történetek, a köszöntősablonok, szóval mindhármukat emlékeztettem, másnaptól ingyen utazhatnak a tömegközlekedésen. Ami egyrészről jó, ha valaki szeret utazni, másrészről nem, mert megöregedtünk, engem is csak két év választ el az illető urak életkorától – ugyanakkor, ha nem akar az ember fiatalon meghalni, még sincs más lehetőség: megöregszik. A kilencvenes évek elején pár napig nálunk vendégeskedett Simonyi Imre. Amikor kikísértem az állomásra semmi jelét nem mutatta, hogy beállna a pénztár előtt kanyargó sorba, ezért emlékeztettem rá, jegyet kellene vennie. Erre kicsit röstelkedve-szégyenlősen (istenem, mennyire nem illenek a személyiségéhez ezek a szavak!, de talán mégis leírhatom őket, hisz mindannyian röstellünk, szégyellünk valamit, eltitkolnánk, elhallgatnánk ezt azt) „bevallotta”, hogy neki már nem kell jegy, mert a hetven éven felüliek utazását ingyenessé tette a kormány. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Április 17-én érkezett a magyar mozikba a Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán és Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde animációs film. Az alkotás egyik rendezőjével, Máli Csabával beszélgettünk a filmről, Dargay Attiláról és az animációs filmek helyzetéről. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Alkotásaira sokszor jellemző, hogy kerülik a fix narratívát, helyette időben és térben is több bekapcsolódási pontot kínálnak fel, ívet képezve a hagyományos festészeti megoldásoktól a kísérleti animációkig és az installatív szituációkig. Szabó Eszter festőművésszel beszélgettem. 2021-ben elnyerte a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, ennek kapcsán akkor többek között arról a lehetőségről esett szó, miszerint a díj elősegíti az alkotó nemzetközi karrierépítését. Akkor felmerült, hogy majd az idő eldönti, sikerül-e olyan intézményt találnia, ahol lesz érdeklődés a munkái iránt és inspiráló közegre lelhet. Hogyan alakult ez azóta? A Leopold Bloom-díj egyik legfontosabb hozadéka, hogy megismerkedhettem Aideen Barry, ír képzőművésszel. Mindketten meghívást kaptunk egy-egy nagyméretű falfestmény elkészítésére Szombathelyen, a Murális Műhely szervezésében. A többéves projekt az Ulysses fejezeteinek feldolgozására invitál magyar és ír művészeket. Az azóta is folyamatosan tartó párbeszéd köztem és Aideen között az Ulysses kritikájával kezdődött, de pillanatok alatt kiderült, hogy rengeteg párhuzam van kettőnk élete és gondolkodása között. Hasonló témákkal foglalkozunk a rajz, a festészet és az animáció eszközeivel. Tovább az orszagut.com cikkére >>>
Ingyenesen tesz elérhetővé 10 filmet 10 napon át a Magyar Film Napja alkalmából a Filmio. Makk Károly és Darvas Iván születésének 100. évfordulója alkalmából a rendezőikon és a színészóriás emlékezetes alkotásait lehet ingyen megnézni április 25. és május 4. között. Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>
„Ha megkérdezik – márpedig gyakran megkérdezik –, hogy ki is vagyok, azt válaszolom, hogy nem más, mint egy vendég” – mondja magyar és angol identitása kapcsán a magyar származású angol költő és műfordító, George Szirtes. A kortárs angol irodalom egyik legfontosabb alkotójával Angliában és Magyarországon készült nagyvizit-interjúnkból olvashatnak egy kis ízelítőt. Az 1948-ban született George Szirtes mindössze nyolcéves volt, amikor 1956-ban a szülei úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot. Döntésüket komoly megfontolások után hozták meg, és jó okuk volt a távozásra: Szirtes édesapja a második világháborúban munkaszolgálatos volt, édesanyját pedig egész családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan egyedül ő tért vissza. Így, amikor '56-ban egyre súlyosbodtak a harcok, a múltban átélt tragédiák és a félelem miatt, hogy mindez újra megtörténhet, a család a távozás mellett döntött. A szülők két gyerekükkel, a nyolcéves Gáborral (akiből később Angliában George lett) és a hároméves Andrással először Bécsbe, onnan pedig Angliába menekültek. A Londonban felnövő George Szirtes ekkortól kezdve majd' harminc évig egyáltalán nem is használta a magyar nyelvet, családjával egyetlenegyszer, '68-ban látogatott néhány hétre vissza Magyarországra. Az idők során nemcsak elismert irodalomprofesszor lett, hanem Anglia egyik legismertebb költője is. Tovább a litera.hu cikkére >>>
Május 10-én a Budapest Parkban esedékes koncerttel ünnepli huszadik születésnapját a kétezres évek első két évtizedének egyik legnépszerűbb, legnagyobb hatású honi bandája, az alternatív rock Prokrusztész-ágyába beszuszakolt, de valójában beskatulyázhatatlan Kiscsillag. Az együttes alapítójával, frontemberével, lelkével, a Kossuth-díjas Lovasi Andrással beszélgettünk az elmúlt két évtizedről.
Csak a nőket sajnálom mert Elvétve akadt rendes Volt azért köztük jó meg Talán a télapóért tényleg kár Meg a kerti kultúrák A jó baracklekvár amit anyád csinál
A Tűkön táncolt, a magyar rocktörténet egyik legszebb balladáját hallgatom félhangosan a telefonomról a 19-es villamoson, ahogy haladok Lovasi András budai lakása felé. Leszállok, odasétálok az impozáns, a szinte biztosan a két világháború között épült villához. Tovább az index.hu cikkére >>>
A mesterséges intelligencia (MI) már egy ideje beszédtéma a műkereskedelem világában, de 2025 februárjában a diskurzus új csúcspontot ért el, amikor a Christie’s bejelentette első, kizárólag MI által generált művekből álló aukcióját. Az Augmented Intelligence (Kiterjesztett Intelligencia) címet viselő eseményt a Christie’s az első olyan aukcióként hirdette, amely teljes egészében a mesterséges intelligenciára épülő művészetnek szentelt. Az „online-only” árverésen olyan alkotók művei szerepeltek, mint Refik Anadol, Charles Csuri, Claire Silver, Holly Herndon és Mat Dryhurst. A végeredmény hatalmas siker lett: a 34 tételből 28 kelt el, összesen 728 784 dollár értékben, jóval meghaladva a 600 000 dolláros alsó becslést (az árak tartalmazzák a jutalékokat is). Tovább a amu.hvg.hu cikkére >>>
Selyem Zsuzsa portréja: Máté Péter munkája Krasznahorkai László új regényében mindenki ismerősökre talál: hűséges olvasói a hosszú mondatokra, a végképp reménytelen lepusztultság himnuszára, a szent bolond figurájára és az éhség hallucinációinak erőszakba fordulására; az új, magyar olvasók a magyar aktualitásokkal találkoznak, például az Orbánnal, a Tónival, az inflációval, a TEK-kel, a magára hagyott, elnéptelenedő faluval, ahol a polgármester egyúttal a kisbolt és a kocsma tulaja is, és mindenki utál mindenkit; ami pedig a se nem Krasznahorkai-, se nem Magyarország-szakértők számára ismerős lehet, ami, mondhatni, korunk univerzáléja, a nyomorúság és kirekesztettség mellett, azzal szoros összefüggésben, a zavaros ideákra alapozott fegyverkezés.
Kedi - Isztambul macskái (Forrás: kultura.hu) Kitörő vulkánok, elefántok éjszakai kalandozása, emberre támadó gyilkos bálnák és egy polip valószínűtlen barátsága: ezek a filmek megmutatják, milyen törékeny az egyensúly az ember és az élővilág között, és mi mindenre taníthat meg bennünket a természet. Különleges dokumentumfilmeket ajánlunk a Föld napjára. Tovább a kultura.hu cikkére >>>
A tavaly ősszel megtartott összművészeti eseményről Vágyi Heidi készített videót. 2024. szeptember 29-én harmadik alkalommal szervezték meg a Faltenyészet elnevezésű pécsi akciót. A programról most Vágyi Heidi egyéni látásmódú videóját adjuk közre. Az összművészeti esemény ötlete 1981-ben fogalmazódott meg Szentendrén, a programot végül 1998-ban, majd 2014-ben szervezték meg, az akkori eseményekről is készült rövid videófilm. A mostani esemény kezdeményezői Borza Endre építész és Szemelyácz János orvos, pszichiáter, addiktológus. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
Amikor először láttam Kevin Carter hatalmas port kavaró fotóját, A keselyű és a kislányt (A küszködő lány), mérgemben sírva fakadtam. Az volt az első alkalom, hogy a művészet és etika viszonyának rétegzettségével, eldönthetetlenségével találkoztam. Később aztán egyre többször találtam szembe magam azzal, hogy ez a kapcsolat milyen sokszor volt parázs viták kirobbantója, s hiába a l’art pour l’art elefántcsonttoronyba zárt költője vagy a Paul de Man-vita, a kérdés pluralitásában továbbra is posztmodern marad. Számomra ezért is volt annyira sokatmondó Papp-Zakor Ilka új regénye, A hasbeszélő visszhangot keres, hiszen a mű tétje nem is a válaszadás igénye (erre nem is tesz kísérletet a szerző), sokkal inkább a határok körvonalazása, kibillentése. Tovább a helikon.ro cikkére >>>
A budaörsi Cyranóról a nézők nagy valószínűséggel két erős élményt visznek magukkal: Böröndi Bence Cyranóját és Závada Péter szövegét. Azt, ahogy ez a szöveg Böröndi Bence hangján megszólal, és ahogy Cyranóból a szavak elapadásával az élet is elszivárog. Milyen magától értetődő gondolat, hogy ha Cyrano a 21. század elején lett volna fiatal, slammerként ontotta volna magából a rímeket és a verssorokat! Az alkotók ugyanis átléptek négy évszázadot, nem az eredeti Rostand-színművet, hanem annak Martin Crimp által átírt, Magyarországon eddig nem játszott változatát vették alapul. De nem álltak meg itt sem, Závada Péter átdolgozásába kortárs magyar költők és slammerek szövegei kerültek, és ezt a változatot a képekben gazdag, zabolátlan áradás és a rímpoénok sora jellemzi. Oly annyira, hogy egy-egy ilyen rímpár után ismeretlen nézőtársakkal néztünk vagy nevettünk össze. Még a híres orrmonológot sem hagyták meg eredetiben, mai hasonlatok kerültek a Rostandtól és Ábrányi Emil fordításából ismerős findzsa és hippokampelefantokamelosz helyére. A szöveg a szereplők társadalmi helyzetét, származását is jellemzi: a vidékről érkezett Christian sokszor nem érti a fővárosi szlenget. Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>
A Tér-Kép Galéria négy női művész szűrőjén keresztül igyekszik értelmezni az idő múlását: Czene Márta, Kmetyó Annamária, Nemes Anna és Verebics Ágnes reflektálnak alkotásaikkal a címben felvetett témára. A Krisztina körúton található, 2018 óta létező Tér-Kép Galériát érdemes figyelemmel kísérni, mivel friss, izgalmas kiállítási palettát tudhat maga mögött fennállásának rövid időszaka ellenére is. Fenntartója a Budavári Önkormányzat, tehát sem kereskedelmi feladatok, sem saját gyűjtemény gondozása nem köti a szakembereket, ami – a további körülmények szerencsés megléte esetén – nagyobb szabadságot tesz lehetővé számukra. Szerveznek egyéni és csoportos tárlatokat, a honlapjukon közzétett missziójuk szerint pedig szeretnének a kortárs művészek több generációjának teret adni. Most egy viszonylag szűkebb merítéssel, fiatal, 20-as, 30-as, 40-es női művészek felkérésével szerveztek csoportos kiállítást a fiatalság és az öregség témájára reflektálva. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
A 2018-ban alapított Szövegtrafik az egri irodalmi élet izgalmas műhelye, ahol a slam poetry, a szépirodalom és az alternatív művészeti formák szabadon találkoznak. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, aki szívesen csatlakozna hozzájuk, és a saját szövegét is megosztaná a műhelytalálkozókon. Galda Gábor Attilával, az egyik alapítóval beszélgettünk a közösség indulásáról, inspirációiról és az egri irodalmi élet pezsgéséről. KULTer.hu: 2018-ban alakult meg a Szövegtrafik. Mi inspirált titeket a létrehozására, és mi előzte ezt meg? 2017 decemberében, újdonsült egyetemistákként Simon Flóra, Koleszár Bence, Fekete Ottó, Mulyad Szilvi és én összeültünk az egri Békafüttyben, kifejezetten azért, hogy beszélgessünk és ötleteljünk az irodalom jelenlétéről Egerben. Mind hiányoltuk a városból az irodalom és a slam poetry aktív, hús-vér közegét, és szerettünk volna mi is részesei lenni egy ilyen közösségnek. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Kajla és túlmozgásos srác a malacok őre. Az állatait sehol sem találja. Az édesanyjától hallja csupán telefonon, hogy már a szomszéd kertjét dúlják a malacok. Izgalmas felfedezéseket rejtő leporelló a Fekete Anna tervezte játéktér a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban. A kiskondás című magyar népmese jelenetei egy-egy lapozással érnek fel a képeskönyvben. Az arany és a szürke árnyalatait variáló előadás egyetlen szereplője vándorútján a galambbal, a rókával és a hallal találkozik. Mindegyikőjükön megesik a szíve, holott maga is éhes. Nem sejti, hogy később segítségére lesznek az állatok. Nagyszerű, amint fokozatosan mutatják meg igazi arcukat a bábok a színész kezében. A galamb eleinte nem madárnak tűnik. A róka sunyi simlisségének, a hal hatalmasra tátott szájának esetleges veszélye lassanként tudatosul bennünk.
Hierophánia a világi dolog szentté válása – valami hasonló megy végbe Incze Mózes művészetében is. Ha az ember életében először látja műveit, a következő találkozáskor már biztosan tudni fogja, hogy kinek a festménye előtt áll. Lehetséges mindez azért, mert Incze művészete continuum visuale. Continuum, úgymint egy sor hasonló elem, amelyek mindegyike majdnem ugyanolyan, mint a mellette lévő, de az utolsó nagyban eltér az elsőtől. Művészete megérett – saját mitológiai kánonjában a ma társadalmának megkerülhetetlen kérdései ötvöződnek az európai művészettörténeti hagyomány továbbra is körülöttünk lebegő szakralitásával. Tovább az orszagut.com cikkére >>>
Elhangzott József Attila szülőházában, a József Attila Társaság koszorúzásán, 2025. április 11-én. József Attila születésének 120. évfordulója alkalmával nem kell már a költő nagyságáról beszélünk, hisz az bizonyított, helyt áll magáért, megingathatatlan és él. Ezért hadd beszéljek arról a megindultságról, ami itt most bennem van, mert – ezt be kell vallanom, szégyellem is – először járok itt a Gát utcában. Itt, azon a helyen, ahová a szél 1905. április 11-én este az újszülöttet letette, ahogy Április 11. című versében mondja. „Vitt falvan, földeken keresztül, / meghempergetett jó sárosra, / cibálva és kacagva vitt egy / pesti, csatakos külvárosba. […] Reménységnek és tulipánnak / kicsikis deszka-alkotmányba / 1905-ben ígyen / iktattak be az alkotmányba. // A kártyás munkásnak fiúként, / s a szép ifjú mosóasszonynak / ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, / fejkendőbe kötözött gondnak.”
Közgazdásznak tanult, a filmezés szakmai fogásait autodidakta módon sajátította el, és már harmadik független produkcióban készült nagyjátékfilmjét küldi a mozikba. Két vígjátékot (Mentés másképp, Legénybúcsú extra) követően József Attila és a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit történetével szeretné megmutatni, hogy a könnyed szórakoztatásnál komolyabb mondanivalója is akad. A Reménytelenül korabeli dokumentumokon és naplófeljegyzéseken keresztül nyújt betekintést főszereplőinek komplex viszonyába. Rózsa Gábor rendezővel a József Attila-film készítéséről, a függetlenségről, két korábbi munkájának fogadtatásáról és a már leforgatott, szintén idén érkező negyedikről is beszélgettünk. Úgy tudom, már gyerekként producer szerettél volna lenni, de nem filmes területen tanultál tovább. Alsós koromban azt vettem észre, hogy szeretek vezető szerepben lenni. Amikor az iskolában megkérdezték, mi szeretnék majd lenni, azt mondtam, rendező, mert ő irányítja a stábot egy forgatáson. Később rájöttem, hogy a rendező inkább művész, én pedig nem éreztem magam annak, ezért inkább a produceri pálya kezdett el érdekelni. Gimnazistaként sok magyar filmet megnéztem, de nem feleltek meg az ízlésemnek. Tovább a filmtett.ro cikkére >>>
Lobot Balázs munkásságát az észlelés, a megfigyelés és a vizuális egyszerűsítés jellemzi. Képeiben a különféle élmények és meghatározó vizuális benyomások—mint a paraszti tárgykultúra, törzsi művészetek, experimentális tipográfia vagy a graffiti nyers gesztusai—összeolvadnak a korai számítógépes grafikák minimalista esztétikájával. Művei nem tolakodnak, hanem szabad asszociációkra hívnak: a megjelenő formák rétegződnek, torlódnak, akárcsak a valóságban érzékelt ingerek és információk. A Printa edition Trafik című kiállítása a művész legújabb munkáiból válogat. Szó. Szavak. „A nyelvnek és a beszédnek az a legkisebb egysége, amelynek hangalakja, nyelvtani formája és meghatározott jelentése van.” A magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint ezt jelenti a szó. A definíció szárazsága, funkcionalitása elveszi a szavak lelkét. A szavaink – mindannyiunk közös szavai – feleselnek egymással, párbeszédet folytatnak. Beszélgetnek, elmondanak. Teremtenek és formát adnak a bennünk és körülöttünk létező valóságnak. Útjelzők. Hogy mihez kezdünk velük, az már nem az ő dolguk. Nekik nincs dolguk – nekünk van dolgunk velük. És rendre elveszünk bennük, általuk. Mert sokszor a szavak sem tudnak rendet tenni a káoszban. A minket elárasztó élmények és ingerek zsúfoltságában. Tovább az ujmujveszet.hu cikkére >>>
89 éves korában meghalt Mario Vargas Llosa perui Nobel-díjas író, akinek művei a totalitarizmus gonoszságairól szóltak, és aki 1990-ben jelöltként is indult a perui elnökválasztáson. „Mély fájdalommal jelentjük be, hogy édesapánk, Mario Vargas Llosa ma békésen elhunyt Limában, családja körében” – áll a család közleményében, amelyet az író fia, Álvaro Vargas Llosa osztott meg vasárnap az X-en. Vargas Llosa leghíresebb művei A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban és A Kecske ünnepe, de népszerű a Júlia néni és a tollnok is, ebből készült 1990-ben Barbara Hershey és Keanu Reeves főszereplésével a Júlia néni és a tollnok – avagy mindennap új folytatás! című film.
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
|
Lovasi András. Fotó: Szollár Zsófi / Index
