Szemle

1989 tavaszán, egész pontosan nagycsütörtök éjszakáján kezdődött. Az esti mise után maradtunk még jó páran imádkozni a templomban, de lassan elszállingózott a nép, és csak a legkitartóbb kevesek maradtak – köztük én, a lelkes neofita, aki vagy két hónapja tért és keresztelkedett meg. Amikor aztán az öreg Achilles testvér, a sekrestyés tüntetően nekiállt rázni a kulcscsomóját, miszerint ideje véget vetni az ájtatoskodásnak, mert zárni szeretne (meg nyilván aludni), megindultunk a kijárat felé. Ekkor szólított meg a templomkapuban egy nálam láthatóan tizenpár évvel idősebb alak kedves, basszus hangon:

– Hát te, testvérem, ki vagy, mi vagy?

Tovább a birtalan.blogspot.hu cikkére >>>

Az acb Attachmentben vagyok. Rekonstruált kiállítás Bécsből. 1985. június 17-22. között két szomszédos szobában különböző anyagokból és tárgyakból egy-egy önálló environmentet épített fel Csutak Magda és Erdély Miklós. A korabeli kiállítás konkrét témáját a zsidó-keresztény vallás és kultúra kettőssége és egysége adta. Itt most hiányzik a szomszédos szoba, ahol Erdély állított ki. Erdély az acb Galériában látható, egy utcasarokkal arrébb. Illetve nem látható. A család letiltotta a kiállítást, jogvita miatt. Kereszt van, keresztet vethetek a teljeskörűségre. Itt tartunk. Sehol sem tartunk. De én mégis az acb Galériába tartok. Nem kiállításra, hanem lakáslátogatásra megyek. Ezt a galériát Pados Gábor, a galéria tulajdonosa, a kiállítás idejére magánterületté nyilvánította. Fényképezni tilos. Mintha az átkosban egy szovjet laktanya mellett mennék el, ahol jól látható a tilos fényképezést jelző piktogram.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

"Hegedűs Ágota vagyok. Publikus" – írja blogján, a Chic-ago egyik szövegében. Nem csak író, szövegelő, de tanuló, sőt, tanító is. Stott pilatest oktat minden fájós hátúnak, s remekül. Mostanában egy fura nevű ösztöndíj nyerteseként emlegeti a honi irodalmi világ.

Tovább a feol.hu cikkére >>>

Mindössze tizenöt perc séta Beregszász belvárosától az a fallal körbevett telep, ahol több mint ötezer ember él gyakorlatilag összezárva. Olyan ez a hely, mint egy város a városban, vagy legalábbis annak a peremén. Mikor az ember ráfordul az utcára, mely oda vezet, és az elkezd szétnyílni, mint egy ápolatlan seb; majd ritkulnak és egyre kialakulatlanabbá válnak a házak, érződik, hogy itt valami más jön. A bevezető út előtti tágas téren gyerekek rohangásznak, egy ló, néhány kutya szimatol, egy öreg nő babakocsit tol befelé a telepre, amire egy jókora csomag van rákötve. Balra kis bódé. A benne ülő nő csak bólint, mintha haza érkeznék.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Egy festő Erdélyből, egy festő Gyuláról. Szatmári Ágnes 2003-ban családi okok miatt költözött Gyulára, s bár az előbbi felvetésre adott válasz érvényességét maguk a művek őrzik, a Kohán Képtárban kiállító alkotó olyan erdélyi festő, aki nevében is őrzi szülővárosa, Szatmárnémeti nevét.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Szépírók Társasága nemrég tartotta tisztújító közgyűlését. Új elnöknek Gács Annát, alelnököknek Kéri Piroskát és Mészáros Sándort választották. - Gács Annával beszélgettünk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Több mint száz bemutatóval a háta mögött az egyik leggyakrabban játszott élő magyar drámaíró. A kultikussá vált Portugál tizenhét éve szerepel a budapesti Katona József Színház műsorán. Novellák és három regény után újra visszatért a drámaíráshoz. Az Óbudai Nyár keretében július 15-én mutatják be Halál Hotel című krimikomédiáját Őze Áron rendezésében. INTERJÚ

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Russel Powell ahelyett, hogy simán csak papírra festené gyönyörű fotórealisztikus portréit, előbb saját tenyerére alkot, majd azt nyomdaként használva veti papírra alkotásait. Kreatív és egyben csodálatos művek következnek.

Tovább az aztadom.co cikkére >>>

Háy János: Hozott lélek című könyvéig talán el sem hisszük, mennyire együtt tudunk érezni alkoholista bányászokkal, házasságtörőkkel, népmesei hazugokkal és igazakkal. Minden egyes novella egy hozott lélek, egy megosztott élet, és mindegyikben ott vagyunk kicsit mi is.

Tovább a kultography.blog.hu cikkére >>>

Lindsey tehetségére az America’s Got Talenten figyeltek fel. Több műfajban is játszik, a hiphopon át a komolyzenéig. Saját szerzemények mellett feldolgozásokat is készít. Mondhatni, hogy Liszt Ferenc munkássága inspirálta őt, hogy hegedülni kezdjen. Klipjeivel, előadásával mindig heves érzelmi reakciókat vált ki a közönségből. Beszélgettünk vele legutóbbi klipjeinek üzenetéről, toleranciáról, a világ jobbá tételéről, a bakelitlemezek és a színvonalas zene fontosságáról.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Idén hatodik alkalommal került megrendezésre a művészek megélhetési nehézségein enyhíteni kívánó pályázatok közül az egyik legrangosabb, az Essl Art Award, melyen nyolc ország (Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország) fiatal művészei mérhetik össze a tehetségüket. Végignézve az elmúlt évek magyar nyerteseit, valamit „tudhat” a díj, hiszen a legtöbb nevet (például Verebics Ágnes /2005/, vagy Fátyol Viola /2007/) napjainkban a mainstream forgatagában láthatjuk újra.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

„Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben” – írja Kemény István Horváth László Imre A hajó, ami nőket szállított című új verseskötetének fülszövegén. A kötet versei azon túl, hogy szerelmes versek, legalább annyira város-versek, Pest-versek, mesélő versek is. Líráról, prózáról, szerelemről és a városról kérdeztük hát Horváth László Imrét az idén, a Magvető kiadó gondozásában megjelent új kötete nyomán.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Erotika, magány, intertextualitás – aki szerette A fiúkrólt, az bizonyosan most sem fog csalódni Nagypál Istvánban. A költő második verseskötete öt, változó mennyiségű verset tartalmazó ciklusból álló gyűjtemény. A borítón a láthatóan vízben úszó fiú képe érdekes választás, mivel a Nirvana 1991-es, Nevermind című albumát juttat(hat)ja eszünkbe. A kötet viszont egyáltalán nem épít zenei motívumokra, jelenségekre, zenészekre. Annak ellenére, hogy a gyűjtemény címe nyitva hagyja ezt a kaput, a hangok helyett mégis a színeké a főszerep. Ez valószínűleg nem éri váratlanul az olvasót, hiszen Rózsaszín daloskönyv a cím. Nem is találunk olyan verset, amelyben legalább egy szín ne kerülne elő a jelzők között, a legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságot megtudjuk egy tárgyról, egy személyről, egy esetről. Amíg a szerző első kötetében a fekete mellett még a kék és a lila voltak az uralkodó színek, a másodikban most – értelemszerűen – a rózsaszín.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Miközben Nagy Kriszta x-T új képeit nézegetjük a Liget Galériában, nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a művésznő ismét tréfálkozik. Kicsit úgy érezzük, megint palira vesz mindenkit. Nem megyünk bele feminista okfejtegetésekbe, pláne, hogy nem vagyunk sem genderkutatók, sem genderszakértők. Nem kezdjük el elemezni egyenként a művésznő testére írt szövegeket, nagyokat biccentve, összehúzott szemöldökkel, hogy lám, lám, ez ám a!

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám... azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

A szokatlanul gyorsan terjeszkedő, majd még gyorsabban hanyatló Ulpius-ház márciusban kért csődvédelmet. Egy kivételével azóta minden könyvesboltját bezárta a főleg bestsellerekkel ismertté vált könyvkiadó. Márpedig az is látszik, hogyan rendeződnek át a könyvpiaci viszonyok a hajó elsüllyedése után. Az összeomlás egyik nyertese a Libri Kiadó lehet, amelyhez az Ulpius több korábbi sikerszerzője igazolt át. A másik a Könyvmolyképző Kiadó, amelyet elsősorban ifjúsági és gyerekkönyv-kínálatáról ismer a közönség – náluk jelennek meg például Csukás István művei –, és amely most öt-hét üzletet nyit a bezárt Ulpius-könyvesboltok helyén. Az Ulpius raktárkészletének kiárusítása a csődeljárás során viszont nem kerülhető el, és a nyomott áron értékesített könyvek nem tesznek majd jót a könyvpiacnak.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Lüpertz nemcsak festőként és szobrászként markáns alakja az elmúlt ötven év képzőművészetének, de teoretikusként, kiáltványok, ars-poeticák, manifesztumok szerzőjeként, sőt költőként és íróként is.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Péterfy legújabb könyvét olvasva egy zseniálisan megírt, lebilincselő történetet tarthatunk a kezünkben. Bár az elbeszélés jelene, az 1831-es év majd két évszázadnyi messzeségben van tőlünk, a szereplők mégis, mintha a mi korunkban, a mi problémáinkkal birkóznának.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tavaly találkoztam először Gosztola Gábor képeivel a budapesti FUGA Galériában. Terveztem írni róla, de kifutottam az időből, többször eszembe jutott, nem lett volna szabad kihagyni. Örömmel mentem a Leányfalun rendezett kiállításra, ami hasonló élményt ígért, itt is közreműködött Hobo, felolvasva a művész verseit.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Nyitott Műhely egyébként is otthonos közegében, családias hangulatban került sor Gerőcs Péter legújabb könyvének bemutatójára. A Győztesek köztársasága a szerző negyedik megjelent műve, s az eddigi visszhangok alapján talán a legsikeresebbnek ígérkezik. Az íróval Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó szerkesztője beszélgetett. – Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>