Két író beszélget. Egyik férfi, túl a hatvanon, ezer szállal kötődve a kiérlelt világképhez, melyben kizárólag a kakas kergeti a tyúkot, minden más eshetőség kizárva. A másik harminc-se nő, történetesen leszbikus, nem hétköznapi ízléssel. Talán nem is különbözhetnének jobban, mégis nekiállnak feltérképezni a szerelem tiltott útjait. Egy különleges könyv születésének körülményeiről ONAGY ZOLTÁN-t és GULISIO TÍMEÁT páros interjúban Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte.
Kneisz Eszter gobelinművész számos vizuális műfajban otthonosan mozgó, sokoldalú alkotó. A Magyar Iparművészeti Főiskola gobelin szakán diplomázott, s többek között tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének. Legutolsó egyéni kiállítása az óbudai Textilmúzeumban kapott helyet. Merész kísérletező kedve, kreativitása révén a friss, színvonalas kortárs kezdeményezésekre nyitott TAT Galéria is befogadta, sőt „árbócára” tűzte a művésznő remek alkotásait, legutóbb egy egyéni kiállítás keretében.
Csepelen a mai napig kedvelik, tisztelik Baranyi Ferenc költőt. Sok csepeli találkozott vele személyesen is, Legendás verseit, írásait, emberi tartását, humánumát gyakran idézik a szigeten. Megemlítik azt a szoros kapcsolatot is, amely Csepeli Szabó Bélához fűzte évtizedeken keresztül. Baranyi Ferenccel Méstáros Márton készített interjút, amit a Népszava közölt:
Hogyan verselnek a kortárs erdélyi irodalom legfiatalabb szerzői? Milyen a szabadúszó előadóművészek helyzete Erdélyben? Hogyan lakható be képzőművészeti alkotásokkal Kolozsvár egykori impozáns szállodája? – képes összeállításunkban a 6. Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényeiből nyújtunk ízelítőt.
A Gerő Ernő által megálmodott vas és acél országa – szerencsére – nem lett hazánkból, ám egy acélos területen, az acélszobrászatban jóval később mégis sikerült komoly nemzetközi pozíciókat kivívnunk.
Az elmúlt napokban több százezren osztottak meg a Facebookon egy videót az eddig szinte ismeretlen Péter Bence zongorajátékáról. A fiatal magyar zenész Michael Jackson Bad című számának feldolgozásával 17 milliós nézettséget ért el. Ezzel minden idők legismertebb hazai zenei előadóművésze lett. Már korábban is felállított egy Guinness-rekordot: ő a világ leggyorsabb zongoristája. De vajon nem túl nagy teher egyik napról a másikra világhírűvé lenni?
Az ötlet jó, sőt remek: tulajdonképpen egy Munkácsy album, amely öröknaptárként is használható. Vagy éppen naplónak, ahogyan azt a bevezető szöveg javasolja.
A kilencvenes évek végén támadt egy vízióm, látomásom az „erős költészetről” (Harold Bloom, 1973), a költői nyelv megújulásról, amely a lírát a világszerte ismert trendek ellenére ismét a magyar irodalom vezető szólamává teszi. Ennek a víziónak több tanulmányban hangot is adtam, és amennyire lehetőségem volt erre, kritikusi pályám során igyekeztem követni azoknak az alkotóknak a munkáit, akiktől vártam az „erős költészet” kitörését.
A verses interjú a nőkről ötlete több költő ismerősömnek is tetszett. Elsőként a József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető Turczi István válaszolt.
Kettős élményt nyújtott a Kieselbach Galéria Kép/Hang/Szó című rendezvénye: egy páratlan értékű magyar festészeti tárlaton Garaczi László, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina képekre komponált írásait hallgathattuk meg.
Nemes Jeles László megtette az első lépést a hollywoodi karrier felé vezető úton: leszerződött az egyik legnagyobb ügynökséghez. A Saul fia 38 éves rendezője így olyan nagyságokkal került egy istállóba, mint Johnny Depp, Angelina Jolie és Harrison Ford, illetve Wes Anderson, Judd Apatow és a Coen testvérek.
Határzár / Magyarország 2015.08.13. Ez a címe Csoszó Gabriella új fotósorozatának, amelyet a hazai közélet eseményeit, folyamatait dokumentáló projektje, a FreeDoc keretében készített és publikált.
Szinte minden kritikus politikai vízióként olvassa Houellebecq legújabb művét, a Behódolást. A regényben viszont ugyanilyen erős a vallásos szál, hiszen a főhős végül ateistából hívő ember lesz. Kirilla Teréz írása.
„A tiszta akvarell a világos színek és lágyan egymásba omló könnyű tónusok művészete” – írta Elekfy Jenő a Képzőművészeti Iskolája című szakkönyv akvarellről szóló fejezetében (Képzőművészeti Kiadó, 1957). Mintha saját művészetét jellemezte volna ezzel a találó mondattal a 120 éve született mester.
Művész vagy? Azt hiszed, érted a problémáinkat? Csinálsz nekünk egy szobrot? Kérte valaki? Anyád, az kérte! – mondták néhány éve a tatárszentgyörgyiek, majd postafordultával visszaküldték a szobrot, amit a faluban elkövetett cigánygyilkosság áldozatainak emlékére készített egy német származású művész. A valóságban persze nem így zajlott a dolog, az azonban tény, hogy Tatárszentgyörgy nem akarta az emlékművet – a kérdés azóta is az, hogy miért nem.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.