Videó

Posta Ákos István videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Két író beszélget. Egyik férfi, túl a hatvanon, ezer szállal kötődve a kiérlelt világképhez, melyben kizárólag a kakas kergeti a tyúkot, minden más eshetőség kizárva. A másik harminc-se nő, történetesen leszbikus, nem hétköznapi ízléssel. Talán nem is különbözhetnének jobban, mégis nekiállnak feltérképezni a szerelem tiltott útjait. Egy különleges könyv születésének körülményeiről ONAGY ZOLTÁN-t és GULISIO TÍMEÁT páros interjúban Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte.

Tovább az erdelyiriport.ro cikkére >>>

 

BESZÉLGETÉS SIFLIS ZOLTÁN RENDEZŐVEL, AZ ÚJ MAGYAR FILMEK ELNEVEZÉSŰ PROGRAM SZELEKTORÁVAL

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Kneisz Eszter gobelinművész számos vizuális műfajban otthonosan mozgó, sokoldalú alkotó. A Magyar Iparművészeti Főiskola gobelin szakán diplomázott, s többek között tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének. Legutolsó egyéni kiállítása az óbudai Textilmúzeumban kapott helyet. Merész kísérletező kedve, kreativitása révén a friss, színvonalas kortárs kezdeményezésekre nyitott TAT Galéria is befogadta, sőt „árbócára” tűzte a művésznő remek alkotásait, legutóbb egy egyéni kiállítás keretében.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

 

Csepelen a mai napig kedvelik, tisztelik Baranyi Ferenc költőt. Sok csepeli találkozott vele személyesen is, Legendás verseit, írásait, emberi tartását, humánumát gyakran idézik a szigeten. Megemlítik azt a szoros kapcsolatot is, amely Csepeli Szabó Bélához fűzte évtizedeken keresztül. Baranyi Ferenccel Méstáros Márton készített interjút, amit a Népszava közölt:

Tovább a csepeliek.blog.hu cikkére >>>

 

Hogyan verselnek a kortárs erdélyi irodalom legfiatalabb szerzői? Milyen a szabadúszó előadóművészek helyzete Erdélyben? Hogyan lakható be képzőművészeti alkotásokkal Kolozsvár egykori impozáns szállodája? – képes összeállításunkban a 6. Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényeiből nyújtunk ízelítőt.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

A Gerő Ernő által megálmodott vas és acél országa – szerencsére – nem lett hazánkból, ám egy acélos területen, az acélszobrászatban jóval később mégis sikerült komoly nemzetközi pozíciókat kivívnunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Egyre kevesebb a jelentkező a Diákfilmszemlére. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény idén augusztus 27-én indul.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Az elmúlt napokban több százezren osztottak meg a Facebookon egy videót az eddig szinte ismeretlen Péter Bence zongorajátékáról. A fiatal magyar zenész Michael Jackson Bad című számának feldolgozásával 17 milliós nézettséget ért el. Ezzel minden idők legismertebb hazai zenei előadóművésze lett. Már korábban is felállított egy Guinness-rekordot: ő a világ leggyorsabb zongoristája. De vajon nem túl nagy teher egyik napról a másikra világhírűvé lenni?

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

 

Az ötlet jó, sőt remek: tulajdonképpen egy Munkácsy album, amely öröknaptárként is használható. Vagy éppen naplónak, ahogyan azt a bevezető szöveg javasolja.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Szolláth Dávid beszámolója a fesztivál gyerekprogramjairól.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Szilágyi Zsófia irodalomtudóst, a Szegedi Egyetem oktatóját, a Kalligram folyóirat szerkesztőjét Szarvas Melinda kérdezte

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

 

Arts and food – Művészetek és az étel. Megkóstoltuk, azaz inkább megnéztük Milánóban az EXPO 2015 és a Triennale Design Museum közös kiállítását.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A kilencvenes évek végén támadt egy vízióm, látomásom az „erős költészetről” (Harold Bloom, 1973), a költői nyelv megújulásról, amely a lírát a világszerte ismert trendek ellenére ismét a magyar irodalom vezető szólamává teszi. Ennek a víziónak több tanulmányban hangot is adtam, és amennyire lehetőségem volt erre, kritikusi pályám során igyekeztem követni azoknak az alkotóknak a munkáit, akiktől vártam az „erős költészet” kitörését.

Tovább a parnasszus.hu cikkére >>>

 

A verses interjú a nőkről ötlete több költő ismerősömnek is tetszett. Elsőként a József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető Turczi István válaszolt.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Kettős élményt nyújtott a Kieselbach Galéria Kép/Hang/Szó című rendezvénye: egy páratlan értékű magyar festészeti tárlaton Garaczi László, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina képekre komponált írásait hallgathattuk meg.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Nemes Jeles László megtette az első lépést a hollywoodi karrier felé vezető úton: leszerződött az egyik legnagyobb ügynökséghez. A Saul fia 38 éves rendezője így olyan nagyságokkal került egy istállóba, mint Johnny Depp, Angelina Jolie és Harrison Ford, illetve Wes Anderson, Judd Apatow és a Coen testvérek.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

 

Határzár / Magyarország 2015.08.13. Ez a címe Csoszó Gabriella új fotósorozatának, amelyet a hazai közélet eseményeit, folyamatait dokumentáló projektje, a FreeDoc keretében készített és publikált.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Szinte minden kritikus politikai vízióként olvassa Houellebecq legújabb művét, a Behódolást. A regényben viszont ugyanilyen erős a vallásos szál, hiszen a főhős végül ateistából hívő ember lesz. Kirilla Teréz írása.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

„A tiszta akvarell a világos színek és lágyan egymásba omló könnyű tónusok művészete” – írta Elekfy Jenő a Képzőművészeti Iskolája című szakkönyv akvarellről szóló fejezetében (Képzőművészeti Kiadó, 1957). Mintha saját művészetét jellemezte volna ezzel a találó mondattal a 120 éve született mester.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

 

Művész vagy? Azt hiszed, érted a problémáinkat? Csinálsz nekünk egy szobrot? Kérte valaki? Anyád, az kérte! – mondták néhány éve a tatárszentgyörgyiek, majd postafordultával visszaküldték a szobrot, amit a faluban elkövetett cigánygyilkosság áldozatainak emlékére készített egy német származású művész. A valóságban persze nem így zajlott a dolog, az azonban tény, hogy Tatárszentgyörgy nem akarta az emlékművet – a kérdés azóta is az, hogy miért nem.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal