Szemle

Az Art Marketen mutatják be a HUNGART hiánypótló kismonográfia-sorozatának idei három kötetét, ezzel a széria a huszonkilencedik könyvhöz érkezik. Lenyűgöző körkép a kortárs művészetről – mindenkinek.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Mesebeli felhőfodrok alatt, a CsigaHÁZ csigalépcsőjén üldögélve Mirtse Zsuzsa író-költő-szerkesztővel beszélgettünk, aki többek között hat önálló kötet – köztük egy különleges mesekönyv, az Égforgató csodagyűrű – szerzője, a Magyar Köztársaság Ezüstkeresztjének tulajdonosa, a Magyar Katolikus Rádió Magyar Téka című kortárs irodalmi műsorának vezetője, a Prima-díjas Süni Magazin főszerkesztője (2000-2012-ig), és a Magyar Művelődési Társaság elnökségének tagja.

Tovább a csiga-haz.blog.hu cikkére >>>

A slam, mint tudjuk: SZABAD, slammelnie mindenkinek SZABAD, az országos Slam OB-ra jelentkezni SZABAD, így aztán elég vegyes társaság verődik össze egy előválogatón. Egy ilyen eseményen a legnagyobb a minőségi ingadozás, gyakorlatilag nincs küszöb, egyszerre vannak jelen veteránok és slamszűzek, mint a Magyar Labdarúgókupában, ahol a megye hármas csapat összecsap az NB 1-essel, aztán néha születnek ilyen meglepetések, hogy teszem azt, a Dunaszekcső megveri a Fradit. Ritka az ilyesmi, de mennyivel nagyobb hírértéke van, nem?

Tovább az apavilagit.blog.hu cikkére >>>

Szabad átdolgozás – talán ez a legideillőbb meghatározása a TAT Galéria vállalkozásának. Pályázatot hirdetett széles körben amatőr és professzionális, valamint művészeti egyetemi hallgatók részére. Szabadon választott művészettörténeti alkotást kellett parafrálniuk – azaz szabadon átdolgozni.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus - adta hírül ma az MTI.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A statisztikák szerint azokban az országokban, ahol magas az olvasás (szépirodalom) aránya a társadalmon belül, kevesebben küzdenek mentális problémákkal. Itt az ősz, jönnek az estéktől sötétségükben nem sokban különböző nappalok, és persze egy kicsit mi is megzuhanunk a napfény, bringázás, fröccs, Balaton szezon után.

Tovább a tizdolog.blog.hu cikkére >>>

A zenének nem csak a legnagyobb hangversenytermekben, egy karmesternek pedig nem csak egy zenekar élén lehet közösség- és véleményformáló szerepe. Hogyan képes a zene változást hozni az emberek hétköznapjaiban, és melyek azok a kérdések, amelyek sorsdöntő módon befolyásolják közös életünket? Fischer Iván a Budapest Fesztiválzenekar Közösségi Hetének kapcsán válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább a playliszt.reblog.hu cikkére >>>

Két fiatal művészettörténész-kurátor olyan vállalkozásba kezdett, amilyenbe keveseknek van bátorságuk ennyi idősen: képzőművészeti galériát indított. Az Omnivore vezetőivel beszélgettünk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Mit is kezdjünk manapság a verses epikával?
Sokan a XIX. századi verses elbeszélések divatjával a magyar irodalom „megkésettsége” mellett érveltek. A Toldi, a János vitéz, a Buda halála vagy a Délibábok hőse sikere eszerint azt bizonyítaná, hogy a magyar irodalom és a magyar közönség a XIX. század derekén még nem érett meg az „igazi” regényekre. No de milyen az igazi regény? Elég nehéz magunk elé képzeli a Háború és békét jambusokban, hexameterben vagy alexandrinokban, de tulajdonképpen semmi bizonyíték nincs arra, hogy volna a nyugati regénynek valami ideális, kitüntetett, kizárólagos, célszerű formája. Térey János Saulusa óta nehéz a verses epika idejétmúltsága mellett érvelni.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Stekovics Gáspár Képpel/Írott/Táj című könyvét mutatták be végre Szombathelyen is, hétfő este a Krúdy Klubban.

Tovább a friss.hu cikkére >>>

A portré egy örök műfaj, az önarckép szintén, nehéz azt mondani, hogy az újabb irányzatokkal párhuzamosan változik, pedig igen, és még sem. Attól függ, hogy ki nyúl hozzá.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

„Ha Párizsból érkezel ide, azt hiheted, hogy Moszkvában vagy, de ha Moszkvából jössz, azt hiheted, hogy ez már Párizs.” – Tóth Károly B. lettországi körképe.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A könyv alakban kiadott blogok szerkezetére általában hatással vannak a blogot, mint önálló műfajt meghatározó sajátosságok. Jellemző ugyanis, hogy az alkotás folyamatjellegű[1], továbbá a szöveg az olvasó felé nyitott, kommentelhető, gyakori a szerző és a blog látogatói közötti párbeszéd, ami szintén alakíthatja a megjelenő posztok tartalmát, és a blog szerkezetét. Az olvasók pedig általában nem az elejétől a végéig, időrendben, könyvszerűen olvassák ezeket az internetes oldalakat, hanem egy-egy részt néznek meg, illetve visszakeresik az őket érdeklő tartalmakat.

Tovább az uveghegy.com cikkére >>>

A gerillakertészkedés mára globális mozgalommá nőtte ki magát. Szerte a világon számos képviselője akad, akik azért küzdenek, hogy a zord és egyhangú városképből egy élhetőbb teret varázsoljanak a betondzsungelben élők számára. Mondjuk és mutatjuk, miről is van szó!

Tovább a psmagazin.hu cikkére >>>

A tizennyolcadik században két, egymásnak látszólag ellentmondó folyamat indult el a polgárosodott európai társadalmakban: a gyerekek családi-közösségi szerepe változni kezdett, az addig kis felnőttnek tekintett ivadék egyre több figyelmet kapott, hogy a huszonegyedik századra eljussunk a „gyereknek mindenből a legjobbat” megkérdőjelezhetetlen tételéig. Ezzel párhuzamosan a mese elkezdett kicsúszni a teljes jogú irodalmi műfajok közül, és az egyetemi tanszékekről és a szalonokból a kiságy mellé száműzetett.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Ellentétben Lakatos előző regényeivel, itt sem teológiai sem filozófiai jelentésréteggel nem szembesülünk, A majdnem halálos halálsugár cím pedig a valódi egzisztenciális tétet is kioltja, hiszen bár többször is halálos fenyegetéssel kell szembenézniük a karaktereknek, biztosak lehetünk benne, hogy mindannyian túlélik a kalandot. Lakatos sem saját magát, sem a művét nem veszi teljesen komolyan: abszurd humorral megspékelt, pörgős kalandregényt hozott létre.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Sok, külföldön karriert befutott magyar művész is nehezen vált prófétává szülőhazájában, de annyit mégsem kellett várniuk, mint a bolgár származású Christonak.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Kíváncsi voltam, hogy hogyan lehet a lehető legfeszesebben verskötetet írni egy társadalmilag fontos témáról (és azon belül egy szubkultúráról) úgy, hogy a lehető legadekvátabb formákat leljem meg hozzá. – Fekete Richárddal Bányaidő című kötete kapcsán Csutak Gabi készített interjút.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Szép Ernő-díjat vett át életművéért Nádas Péter író 2015. szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján. A Dömötör András és Eszenyi Enikő laudációját követő díjátadás után Radnóti Zsuzsa, a Találkozás című dráma egykori dramaturgja beszélgetett Nádas Péterrel a darabról, majd a szerző az alkotók és szereplők jelenlétében felolvasta a művet, amelyet október 23-án mutatnak be a Pesti Színházban. Az előadás rendezője Eszenyi Enikő, a főszerepet Börcsök Enikő játssza, partnere Király Dániel. A darab zeneszerzője Vidovszky László.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Farkas Ádám szobrászművész életmű-kiállítása Szentendrén

Tovább az mma.hu cikkére >>>