2016. február 22-én a Veranda-est kezdete előtt megtelt a terem pályatársakkal, irodalomkedvelőkkel.
Zsille Gábor bevezetésként bemutatta vendégét, Kalász István írót, aki 1959-ben született. Bemutatásában kitért arra, hogy Kalász István nem csak író, de tanár és szerkesztő is egy személyben.Továbbá fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy pályafutása egyes szakaszai Dunaújvároshoz, Székesfehérvárhoz, Berlinhez és Budapesthez is kötik.
Életében jelentős epizód volt, amikor 14 évre Németországba költözött, miután 1988-ban megismerkedett jövendő feleségével, egy német hölggyel a Negyed Nyolc Kör felolvasóestjén. Sajnos időközben tönkrement a házasságuk, de azóta sem váltak el, bár Kalász István már visszaköltözött Magyarországra.
Az Artisjus Egyesület Artisjus Irodalmi Nagydíját 2016-ban Tőzsér Árpád Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötete kapta, az Artisjus Irodalmi Díjat „esszé, kritika” kategóriában Beck András Szakítópróba. Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell című kötete – mely a Műút-könyvek sorozatában jelent meg -, mellette pedig Bognár Péter, Gerőcs Péter és Takáts József is irodalmi elismerésben részesült. A díjátadó ünnepséget március 1-jén tartják majd a Budapest Music Centerben.
Harmincnégy évet kellett rá várni, és sokáig senki sem merte biztosra venni, de megtörtént: a magyar film kapta a legrangosabb filmes elismerést. A Saul fia a legjobb idegen nyelvű film díját kapta meg, a szobrot Nemes Jeles László vette át. Leonardo DiCaprio is megkapta az Oscart, Stallone viszont hoppon maradt. A legjobb film díját a Spotlight kapta.
Már a kirakatüvegen át is szembeötlöttek az élénk színek. Női arcok, városi látkép, karosszék egy üres szobában. Teljesen véletlenül jártam a Szent Gellért téri Próféta galéria környékén, és nagyon meglepődtem, amikor a plakátról kiderült, hogy a Hatodik elem című kiállítás képeinek alkotója nem más, mint Berencsi Attila, vagyis Beri Ary, akiért egy egész generáció rajongott. Ő volt az 1985-ös ifjúsági film, a Szerelem első vérig Fügedi Ferije, aztán eljátszotta a második és a harmadik rész főszerepét, és még egy film, a Túsztörténet főhősét is ő alakította, amiért a spanyolországi San Sebastian Filmfesztivál legjobb férfi főszereplőjének járó díját is megkapta. Fügediként tinédzserek ezrei rajongtak érte, sok szoba falán volt ott a film plakátja.
Áprilisban nyolcvanadik születésnapját ünnepli Csukás István Kossuth-díjas író, költő. Az ifjúsági regények és mesék szerzőjét, Csuki bácsit nem különösebben izgatja a kerek születésnap, de például pályakezdésének főbb elemit egyre többet elemezi. Nem bánja, hogy a vers nem tömegműfaj, és nem titkolja, hogy számtalan mesehősének (pl. Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Süsü, a sárkány, Pom Pom, a Nagy Ho-ho-ho-horgász) fogadtatásától tartott, de a gyerekek mindent megértettek. A digitális kütyük szerinte azért nem szoríthatják ki az irodalmat, mert a technikai újdonságok hamar elavulnak.
Éppen ideje volt! Olvashattuk már szövegeit a Bárkában, az online-verzióban is gyakori fellépő, és a gyulai irodalombarátok még a Végrgófot is köszönthették a megjelenés után nem sokkal. De a Jókai Szalonban még sosem lehetett vendégünk Benedek Szabolcs, holott jócskán rászolgált arra – több mint tizenkilenc kötetnyi munkásságával, József Attila-díjjal elismert irodalmi pályafutásával, és persze kedves, humoros személyiségével –, hogy a békéscsabai irodalombarátok is megismerhessék személyesen. A február 15-ei író-olvasó találkozó ennek megfelelően teltházasra sikeredett.
Szembenézni jövőbeli, időskori önmagunkkal, megrázó. Az időnk rövid története remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az idő múlását, ha nem is teljesen, de egy fokkal derűsebben fogadjuk el.
Wahorn András (eredetileg Pintér András) (1953, Budapest) Munkácsy-díjas autodidakta avantgárd festő, grafikus, filmes, webdizájner és zenész. Az A. E. Bizottság zenekar alapító tagja, az egyetlen magyar képzőművész, akinek több műve is megtalálható a New York-i Museum of Modern Artsban. Élt Kanadában és az Egyesült Államokban. Szinte minden műfajban, minden technikával dolgozik. Élményvilága a „másik Magyarországhoz”, a hivatalos művészetpolitikát opponáló művészcsoportokhoz kötötte. Művészete nemcsak saját generációján belül vált meghatározó jelentőségűvé, de példát jelentett a következő „másként gondolkodó” nemzedékek számára is.
Mozgalmas, forgatások szabdalta hónapok után a Katona József Színház Kamrában próbál Ónodi Eszter, aki ma ünnepli születésnapját, és akinek sok boldogságot kívánunk. Többek között a shakespeare-i zabolátlanságról, és a mindennapok felszabadultságáról beszélgettünk.
Úgy tűnik, a Petőfi Irodalmi Múzeum programszervezői sem számítottak telt házra február 14-én, és bő fél órába telik, mire beüzemelik a nagyteremből kiszorulók számára az ilyen esetekben hasznos kivetítőt. A hetvenöt éves, Kossuth-díjas Végel László köszöntésére elsősorban szakmabeliek és nemzedéktársak kíváncsiak, nem véletlen, hogy az est háziasszonya, László Ágnes bevezetője után a múzeum igazgatója, E. Csorba Csilla a vajdasági írót nem ismerő fiatalokról is említést tesz, a Noran Libro Kiadó vezetője, Kőrössi P. József pedig több olvasót kíván a szerzőnek, akivel aztán Szajbély Mihály és Parti Nagy Lajos beszélget. A beszélgetés előtt még Károlyi Csaba és a nagybeteg Esterházy Péter, utána pedig Radnóti Sándor és Takács Ferenc mond laudációt, a beszédek között pedig Dresch Mihály zenél.
Multifunkcionális tér erős zenei és látványelemekkel – invenciózus színmű készült Polcz Alaine azonos című memoárja nyomán a Vígszínház Házi Színpadán, Székely Kriszta rendezésében. Az előadás progresszív módon közelíti meg az egyszemélyes dráma fogalmát, szinte teljesen felülírva a hagyományos monodrámai struktúrát. Halász Judit karakterformálási spektruma rendkívül gazdag, erős drámaiságot és mély átélést prezentál, igazán erős színpadi jelenléttel.
Máig keveset hallunk világhírűvé vált, magyar anyanyelvű képzőművészekről, közülük is méltatlanul hanyagolt François Fiedler (Fiedler Ferenc), aki pedig nemcsak elindult, de meg is hódította a világot Párizsban. Joan Mirót barátjának mondhatta és a mai napig nem kisebb nevekkel emlegetik együtt – és állítják ki képeit -, mint Marc Chagall, Giacometti vagy Matisse. Az alábbi megemlékezést a festő családjától kaptuk – Pierre Fiedler írását olvashatjátok
Amikor a regény főhőse, Serena egyik volt kolléganőjével és barátjával beszélget, aki időközben regényíróvá avanzsált, Shirley megemlíti neki legutóbbi sikerkönyve címét, ami így szól: A vízbemártó szék. „Hát persze. Ilyenbe ültették a boszorkányokat – ha megfullad, ártatlan, ha túléli, bűnös, mely esetben máglya általi halálra ítélik. Egy fiatal lány életének metaforája.” (301.)
A múlt hét egyik estéjén, előadás után Formanek Csabával beszélgettünk a Keret klubban a Bádogelefántról, a színház “tisztázó” erejéről, a kőszínház vs. alternatívok kapcsolatáról, önmagunkra találásról…
Záborszky Gábor Fúgák címmel negyven év munkáját felölelő retrospektív kiállítása tekinthető meg a Ludwig Múzeumban február 28-ig. Ehhez kapcsolódva az Asztali beszélgetések program keretében Donáth Lászlóval, Radnóti Sándorral és Záborszky Gáborral beszélgetett Galambos Ádám a művészetről. – Ott jártunk.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.