Szemle

Milyen csend van. Nincs ropogás, süvítés, durranás, pukkanás, robaj, dörrenés. A látvány mögül hiányzik a hang, ami mindig egyetlen, adott pillanat hangja. Relatív csönd van, csaknem halálos csönd. Szabó Ádám fegyverei kezelő nélkül állnak egy adott ponton, és némán egy-egy adott irányba néznek. Mintha elsülnének, mintha füstölnének, mintha hallanánk. Mintha élnénk.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Évente néhányszor hazamegyünk. Mikor lehet. Mikor tudunk. Húsvét, búcsú, halottak napja. Korábban karácsonykor is mentünk, de kisgyerekekkel macerásabb, mert hideg a ház fent, nem lehet kifűteni. Nagyanyám csak lent tüzel. Leszedette dédanyám házában a csempekályhát, és rakatott magának egy fájin sparheltet, az neki jó lent, de fent télen reszketünk. Fázik éjjel a kezünk meg a fejünk, minden, ami nincs a cserge alatt. Nagyanyám vett a házalóktól jól kinéző műszálas ágyneműt, ami alatt az ember úgy fázik, hogy közben izzad.

Tovább az eso.hu cikkére >>>

Mellbevágó tükör az esztelenül áldozó fogyasztói társadalomról, amelynek mélyén ott lappanganak az ősi rítusok. Egy örök időktől tartó elvégtelenített áldozattáncot mutat be a Közép-Európa Táncszínház, egy olyan világot megidézve, amelyben tulajdonképpen már nem ér össze a természet és az ember.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

A szerb Goran Despotovski elsőre teátrálisnak tűnő tereiben arc és személyiség nélküli alakok ülnek, hevernek, lógnak, levitálnak. Újvidéki kiállítása után próbáljuk megfejteni, miért. És kik is ők..?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Litera Én nem fogom be című nyílt közéletivers-pályázatának legjobbjait olvashatják. Az első díjas, Horváth Viktor, a második, Molnár Krisztina Rita és a harmadik, Nyerges Gábor Ádám verseit.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Kiosztottuk a Kreatív által idén negyedszer meghirdetett verseny, a Mediadesign díjait. A 64 nevezésből összesen 31 munka került a döntőbe, melyből a zsűri 18 pályázatot díjazott.

Tovább a kreativ.hu cikkére >>>

Az idén a neki már régesrég kijárt nagy kitüntetések egyikét, a Babérkoszorút végre megkapó Király László friss könyve három ciklusból áll. Az első kettő új verseket tartalmaz, a harmadik pedig a szerző műfordításaiból válogat. Ilyenformán e kettős gyűjtemény láthatóvá teheti a nyelvi megformálás logikájának szabályait, avagy szabálytalanságait több oldalról, a „saját anyag”, illetve a „hozott” megdolgozásakor is. Különösen üdvözlendő a fordítóhoz kötődő közlés azért is, mert bővebb merítésben a világirodalmi mezőben is felmérhetővé teszi a poétikai tájékozódás horizontját. 

Tovább a helikon.ro cikkére >>> 

Egyedül érkezett ezúttal Budapestre, a Müpába a francia zeneszerző, Yann Tiersen, aki dolgozott már együtt rengeteg különféle zenésszel, nagyzenekarral korábban. Az Amélie zeneszerzőjével az október 19-ei koncert előtt beszéltünk a szigetek szabadságáról, a hamis párizsi identitásról és a globális politikai helyzetről.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

Thomas Mann regénykezdete akár Németh Géza képeinek olvasatához is alkalmas felütés. A múlt kútjából felbukkanó, az idő keresztútjain áthaladó emlékbálványok, szobrok, menhírek és táblák, emlékművek során át haladunk az Artézi Galéria falai mentén. Németh Géza festőkése és tört színű, több rétegben felhordott akrilfestékei révén utaztat minket kollektív tudattalanunk mélyeibe.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Egy középkorú, családos férfi lelkének "nyilvános sztriptize" ez a jó kis verseskötet

Tovább a smokingbarrels.blog.hu cikkére >>>

Sándor Júlia, negyedéves SZFE hallgató első rendezését lát­hatta a közönség ok­tó­ber 12-én a Jurányi Inku­bá­tor­ház­ban. A fiatal rendező a brit Dennis Kelly drámáját vitte színre, melynek címe: Dzsuva.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

A legjobbat használjuk, a maradékot! - szól a kArton Galéria kiállításának címe fordításban. A punk alapmondata, de hát a magyar punk más volt, mint a brit és az amerikai. Vagy annyira mégsem?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Madách kiadó történetében tudomásunk szerint még nem fordult elő, hogy egy verskötet szűk három hét alatt mind egy szálig elfogyjon. A hazai magyar slam poetry keresztapjaként is számon tartott, füleki származású Laboda Róbert komoly rajongótáborral rendelkezhet, hiszen eddigi három könyvbemutatóján hosszú sorokban álltak a dedikáltatni vágyók. Pedig ebben a könyvben nincsenek slam szövegek.

Tovább az ujszo.com cikkére >>>

A kvótaellenes népszavazás gyászos napján Aiszkhülosz Oltalomkeresők című drámájával foglalkozni finom, de határozott politikai állásfoglalás.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Háromrészes sorozatban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli reprezentatív éves kiállításainak története kerül áttekintésre elsősorban a korabeli kiadványokra és sajtómegjelenésekre támaszkodva. Minden részben egy-egy évtized olyan aspektusaira felhíva a figyelmet, melyek mai perspektívából nézve érdekesek lehetnek. A Stúdió a hivatalos intézményrendszer részeként művészetpolitikai szervezetként jött létre – az első, 1958-as éves kiállítás katalógusának előszavában világosan deklarálták a konzervatív pártállami hozzáállást: „Ne várjanak tőlünk valamiféle »avantgardista« programot”2. Azonban az alapítók szándékával összeütközésbe került idővel „a fiataloknál szokásos felfokozott életérzés” (D. Fehér Zsuzsa), és a feszegetés hatására olykor tágult a kultúrpolitikai tűréshatár, máskor viszont adminisztratív eszközökhöz nyúlva cenzurális megkötéseket alkalmazott a hivatali apparátus – következnek a hatvanas évek.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Négyszáz év múltán a nagy utazó, református lelkész Szepsi Csombor Márton nyomába eredt Móser Zoltán fotóművész és Szalai Attila újságíró, politológus. Emlékkötetüket  Polonica varietas címmel jelentették meg a közelmúltban. A könyvben végigjárják az első magyar nyelvű útirajz szerzője, Szepsi Csombor Márton lengyelországi útjait. A kötet megjelenését a Dunamelléki Református Egyházkerület is támogatta.

Tovább a parokia.hu cikkére >>>

Danny McBride és alkotótársa, Jody Hill az Egyszer fent, inkább lent után újból tető alá hozott egy sorozatot az HBO égisze alatt. Fekete komédiájuk provokatív és stílusos, gyakorta egyensúlyozva az abszurd humor és a dráma mezsgyéin is.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Szurcsik József a művészettörténet tanúsága szerint nagyon sokoldalú művész. Az egyik oldala határos Császár László költő verseivel. Az összetartozást a költői szövegek erőteljes képszerűsége, valamint a festmények domináns narratív sajátossága adja. Ezen túl mindketten a történelmi cselekvés nagyszerűségével a sokoldalúan képzett ember (pszeudo) mítoszával való szembesülést, a velük való leszámolást, végezetül pedig az élet és a lét üres telkén való kesernyés körülnézést fogalmazzák újra és újra, miközben a hiábavalóság lidérce gyötri őket.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Slavoj Žižek frissen magyarra fordított könyve, a „Zűr a Paradicsomban: a történelem végétől a kapitalizmus végéig” számomra egy nehezen megkerülhető paradoxont jelent. Egyrészt roppant jó, hogy fordításra került, másrészt pedig meg tudom érteni, hogy miért épp ez került fordításra, ugyanis mind szerkezetében, mind tartalmában Žižek egyik befogadhatóbb, emészthetőbb kötete.

Tovább az aszem.info cikkére >>>