Szemle

A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, amelyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben létesített. Cseri László fotóesszéje a két, szomszédos utcában lévő épületkomplexumot mutatja be.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

    Az agyfalók valójában különleges felépítésű agyférgek, s amikor az emberek épp csak felfedezték ezeket a veszedelmes ragadozókat, mivel a belső tér befalása volt a legnagyobb vétkük, agyfalóknak nevezték el őket. Mikroszkopikus kutatások során derült fény arra, hogy az agyférgek alakja megegyezik a mesebeli trollokéval, mégpedig nem a klasszikus trollformát veszik fel – lásd Ata troll – hanem a Harry Potterből ismert, modernizált és mutálódott trollformát.

A Litera Előhívás című beszélgetéssorozatának résztvevői a novemberi alkalomra az idén elhunyt Csoóri Sándor 1982-ben megjelent, önéletrajzi vallomásokat, esszéket tartalmazó kötetét, A félig bevallott életet választották. Jánossy Lajos azzal indít, hogy bár saját – és beszélgetőtársai – családi hátteréből adódóan számára nem voltak adottak azok a folklorisztikus élmények, amik Csoóri életművét meghatározták, az elsőgenerációs értelmiségi tépelődése, vívódásai valamennyire még így is érthetőek, és bizonyos szempontból érdekessé teszik azt a figurát, akinek munkásságából sokan hajlamosak kizárólag a politikai szerepvállalására és a Nappali hold inkriminált mondataira figyelni. Ezzel nagyjából meg is adja az est alaphangját, mert szóba jön ugyan költészete is, és a frusztrációja, hogy kevésbé tartotta magát tehetségesnek, mint Nagy László vagy Juhász Ferenc, de inkább az esszéíró Csoórin van a hangsúly.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Szegedi Kortárs Balett kétrészes programját budapesti premierként ajánlotta figyelmünkbe a Nemzeti Táncszínház. Amit a különféle híranyagokból tudni lehet, hogy az eARTh bemutatója a CaFé Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon történt, és az együttes meg a Művészetek Palotája közös produkciója, míg a Menyegző a szegedi társulat és a Nemzeti Táncszínház együttműködéséből született.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Idén is versenybe szálltak a világ legtehetségesebb fotósai, négy kategóriában már megvannak a NatGeo versenyének 2016-os döntősei: tájkép, környezeti problémák, akció és állatportré témában. Lenyűgözőek ezek a fotók!

Tovább a zoozoo.hu cikkére >>>

Csorba Győző meg- és kikerülhetetlen, s nemcsak akkor, ha a pécsi irodalomról van szó. Tavaly volt húsz éve, hogy végleg elment s s idén, hogy száz éve született. Emléke, sőt jelenléte azonban mintha mit sem változott volna: versek, mesék, kisprózák, s talán nem túlzás – életművek ihletője még így is.

Bertók László – aki 2014-ben volt éppen annyi idős, 79 éves, mint Csorba volt a halálakor 1995-ben – a Magvető kiadónál napvilágot látott Ott mi van? verseskötetével is őt szólítgatja.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Számomra ugyanolyan várakozással teli színházba menni a gyerekkel, mint amikor felnőtt előadásra készülök. Hupp, a bagoly története duplán lelkesített, mert a gyerekszínház társulata egy olyan könyv történetét dolgozta fel – pontosabban: adta vissza hűen –, amelyet már olvastunk is.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Lucien Clergue francia fotóművész a dél-franciaországi Arles-ban, 1934. augusztus 14-én született. Első fényképezőgépét 12 évesen kapta meg zöldségesként dolgozó szüleitől. „Anyám szerette volna, ha művész leszek, fizetett egy tanárt, hogy megtanítson hegedülni. 12 évig tanultam a hegedűt, de nem volt pénzünk, hogy a párizsi Nemzeti Zeneiskolába mehessek. De a gyakorlás, különösen Bach szólói a 6. szonátából és a Partitae-ből megnyitották előttem a kreativitás mágikus útját. Később a híres gyűjtő, Maya Sacher vásárolt néhányat a Camargue fotóimból, hogy felajánlja kortárs zeneszerzőknek, mivel a képeim olyanok, mint eredeti zenei kompozíciók.” – mondta 2007-ben a bécsi KunstHausban megrendezett kiállításának megnyitóján Clergue, akinek nevéhez mintegy 800 ezer fotó és 75 kötetet fűződik.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Mediális környezeteink, kulturális közegeink változásaival összhangban a külföldi és magyarországi bölcsészettudományos szférában manapság nagyon trendi az általában értett medialitás vagy a médiumok, ezen belül specifikusan a képek és a szövegek közti viszonyok problémaköreivel foglalkozni. Hosszan lehetne sorolni a vonatkozó, magyar nyelven írt irodalomtörténeti vagy -elméleti tanulmányokat, tanulmányköteteket, monográfiákat, szakdolgozatokat és doktori értekezéseket, amelyek örvendetes módon folyamatosan, módszeresen gazdagítják a témakör magyar nyelvű szakirodalmát — ennek könyvtárába tartozik immár Lanczkor Gábor Nem élhetsz odabent. Ekphraszisz-esettanulmányok című kötete is.

... a történelem maga is dadaista, minden és mindennek az ellenkezője is igaz benne – a politikai és a tankönyvkiadói érdekek szerint.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tárgyalkotó Tanszék fémműves ékszertervező hallgatóinak Wladis ♥ Talent című kiállítása Ékszerek Éjszakája Budapest programkeretein belül valósult meg a Wladis Galériában. A kiállítást Lipóczki Ákos, DLA Tárgyalkotó Tanszékvezető, egyetemi docens nyitotta meg, alább olvasható megnyitó szövege:

Tovább a mome.hu cikkére >>>

A szerző új regénye – ahogy ő maga fogalmaz: „egyszerre lezárás és újrakezdés” (KönyvesBlog, 2016.06.09.) az eddigi szövegeihez képest, amelyek közül minden bizonnyal a legnagyobb figyelmet monumentális regénytrilógiája (A patkány éve, 2013; A nyúl éve, 2014; A kecske éve, 2015) kapta. „Egy ilyen nagyívű vállalkozás után milyen poétikai és tematikai újdonsággal képes előrukkolni a szerző?” – hangozhat az örök kérdés az olvasó és a recenzens fejében. A regény „válasza” éppen az újdonsághajhászás, az innováció iránti elvárás parodisztikus megjelenítése – részben.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

lső alkalommal válogattak be magyar kulturális produkciót a montreali CINARS Biennale hivatalos programjába. A Recirquel előadása tegnap került műsorra.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Benkő Lilla festőművész 1986-ban született Debrecenben, az MKE festő szakán diplomázott. Számos helyen szerepelt csoportos kiállításon, például a Bálna, a Lengyel intézet, a Műcsarnok, a Paksi Képtár, a FUGA falai között, most pedig a Várfok Project Room rendezett egyéni kiállítást az elmúlt két évben született olajfestményeiből.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Az igazi feladat annak a középútnak a megtalálása, amikor a kiállítás nézője nem marad teljesen magára, de nem is rágnak mindent a szájába, véglegesen és fölényesen. Kálmán C. György a Kassák Múzeum MA-kiállítását szemlézte.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Határozottan azt gondolja a Viktória – A zürichi expressz főszereplőnője: senkinek nem kellene szabad akaratából prostituáltnak mennie. Farkas Franciska egyben reméli: a svájci film, illetve az Aranyélet után kitörhet a testét áruba bocsátó roma lány karakteréből. Elindult az HBO sorozatának második évada, mi pedig az Oszit megformáló színésznővel interjúztunk.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Hol vagyunk mi ezekben a festményekben most, a 21. században? - erre a kérdésre keresi a választ az idei Textúra. 2014-ben a Szépművészeti Múzeum indította útjára azt a programsorozatot, amelynek immár második éve a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont. Az idei rendezvény megtartotta jól működő hagyományteremtő gesztusait, ugyanakkor mégis valami izgalmasan újat láthat az, aki jegyet vált az időn és téren átívelő túrára.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Grecsó Krisztián a Debreceni Irodalmi Napok visszajáró vendégeként a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban mutatta be legújabb, Jelmezbál című regényét. A hirtelen érkező vagy el sem jövő sikerről, családtörténetekről és az emlékeket megszépítő messzeségről szóló beszélgetésben az író partnere Herczeg Ákos volt.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

„Lehet, hogy naiv hülyeség, de én komolyan gondolom ezt, hogy kezdjetek el élni” – mondja Pásztor Anna, aki szerint mindegy, melyik majom a főketrec díszállata. Már ami a politikát illeti. Zenekara, az Anna and the Barbies épp a Fővárosi Nagycirkuszban mutatja be új, Utópia című lemezét csütörtök és péntek este. A kertévékből is ismert rockdíva próbatermükben fogadott. A beszélgetéshez csatlakozott öccse, a gitáros-dalszerző Pásztor Sámuel is. Rock'n'roll életmód, gyereknevelés, baptista felmenők, három apa, istenkeresés, klotyóban lakás, szakadékok fölötti táncolás, gombócok, gyáva forradalmárok és a szeretettehén megfejése – nagyinterjúnk Pásztor Annával és tesójával.

Tovább az m.fesztival.mandiner.hu cikkére >>>

Vagyok, mint minden ember: fenség,/ Észak-fok, titok, idegenség,/ Lidérces, messze fény, /Lidérces, messze fény – jutnak eszembe Ady sorai Benkő Lilla szürreális, meditatív érzéseket, gondolatokat és virtuóz, mesebeli tájakat, fényjelenségeket idéző képei láttán. Az Északi-sark közelében látni lidérces fényeket, ahol ilyenkor nincsen éjjel, nincsen nappal. A sarki fényben a színkép látható tartományában az oxigén zöld, vörös, ultraibolya formái függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek, az egyenes fénynyalábok a Föld mágneses erővonalait követik, fátyolforma, diffúz, nagy kiterjedésű fénylések. Időleges fényjelenségek.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>