Szemle

Törőcsik Mari színházi pályája nem indult zökkenőmentesen, de ma már az egyik legnagyobb magyar színésznőként tartják számon: kétszeres Kossuth-és Jászai Mari-díjas művész, a Nemzet Színésze, 1976-ban pedig megkapta a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításáért járó díjat is. Nagyon vártam a vele való beszélgetést, hiszen élénken él bennem számtalan szerepe, érzékletes gesztusai, összetéveszthetetlen színészi eszköztára: például ahogy a Déryné, hol van? című filmben az idősödő színésznőt játssza, ahogy a Szerelemben az anyósát alakító Darvas Lilit ápolja, vagy ahogy a Körhintában Soós Imrére néz. Azt hiszem, a beszélgetés során személyiségnek erején túl talán az a hozzáállás hatott rám a legjobban, amit Törőcsik Mari egész életében képviselt: vagyis hogy a kudarcok és a sikerek idején is, végig kitartott, és fenntartások nélkül átadta magát a színpadnak és a közönségnek. Azt hiszem, ehhez a fajta odaadáshoz rendkívül nagy bátorság kell. És akiben nincs meg ez a bátorság, az nehezen fog tudni adni bármit is- legyen szó akár emberi kapcsolatokról, akár művészetről. Törőcsik Mari pedig nagyon sokat adott nekünk.

Tovább a pestino.hu cikkére >>>

FORGÁCS Péter és LÁSZLÓ-KISS Dezső Magyarázat nélkül című kiállítása, 2016.11.25. – 2016.12.13., Fuga (Budapesti  Építészeti Központ), 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Novák Valentin a kerékpárja szarvába (legyen ez most a hétköznapi valóság, saját valósága szinonimája) erősen kapaszkodva vág neki hegy-völgynek új regényében, de nem sokáig ragaszkodik a Föld nevű büntetőbolygó (idézet Tőle) dagonyájához — és ezzel útjára is indítja főszereplőjét.

Tovább a spanyolnatha.hu cikkére >>>

„Néhány éve a következő sms-t kaptam karácsony előtt: »Bocs, hogy zavarlak, de sürgős… Van egy barátom, aki messziről jön. Szállásra és kis törődésre van szüksége. Megadtam neki a telefonszámodat és lakcímedet. Kérlek, fogadd be. A neve: Názáreti Jézus.« Akkor szellemesnek tartottam ezt az üzenetet, karácsonyi prédikációmban fel is használtam. Ma már kicsit másképp látom” – mondta két éve a gödöllői Tessedik Sámuel Anyaotthonban tartott igehirdetésén Fabiny Tamás evangélikus püspök.

Tovább a magyarhirlap.hu cikkére >>>

Csáki Róbert a tradicionális festészet kvalitásos képviselőjeként szemmel láthatóan alapos ismerője a hagyományos festői eljárásoknak, és a nagy elődök festészet technikai, ám ugyanakkor szellemi tudásának mélyreható tanulmányozója és örököse. Festészetében számos mester művészeti eszenciájának beépítése érzékelhető, mint Francisco Goya, Diego Velazquez, William Turner, valamint az itáliai és németalföldi tájképfestészet hatása is jelen van.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Hét ország, huszonhat fiatal alkotó, hét középiskolai felolvasás, háromhajónyi fiatal magyar író. Ez volt a Kolozsvári Kikötő 2.0 számokban.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Egy-egy keményebb élethelyzetben, ahol érdekek ütköznek, senki igazsága nem lehet egyedüli és mindenekfelett álló – mondja Háy János, akinek A halottember című darabját a minap mutatták be. Az íróval a veszteségek feldolgozásáról, a múlttal való „leszámolásról”, a morálisan nem beárazható igazságokról beszélgettünk

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Ahogy az egykori Sziámi-sláger szól: Jó, de nem elég, nem elég jó. Válság, hiányzó gyűjtők, vásár-stratégiák, nemzetközi siker, lobbyzás. Három hazai kortárs galeristával az Art Market után ültünk le.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Haditudósító, riporter, író, Afrikába és a Közel-Keletre kiküldött újságíró. Hemingway magyar követője, akit halálosan idegesít a posztmodern magyar próza. Világhírű alkotó, akit itthon valamiért mégsem igazán ismernek. Bak Róbert ezúttal Jászberényi Sándorral beszélgetett.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

… a verscím, az Eszmélet is stimmel, mert az előadás első harmadában mintha ez történne: a táncosok saját testükre eszmélése, később vallási vagy ajzószeres révülése, hogy aztán újra magukra találjanak.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

A Sotheby’s szerdai, A 20. századi művészet – Különböző perspektívák című árverésén állították ki Szűcs Attila Hóbagoly című festményét, amely 13.750 fontos kalapácsáron kelt el. Szűcs Attila festőművészt kérdeztük, mi az árverés története.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia kísérőprogramjaként került sor Újvidéken, a Tudósklubban 2016. november 20-án, vasárnap a Nyom-követés 2. irodalomtudományi műhely-konferenciára a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztálya közös szervezésében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A tanácskozáson PhD-hallgatók és fiatal kutatók vettek részt az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Jyväskyläi Egyetemről, a müncheni Ludwig-Maximilan Egyetemről és az Újvidéki Egyetemről. Nagyon izgalmas témafelvetések, előadások hangzottak el, melyeket termékeny, hosszas vita követett. E konferencia éppen e tekintetben kíván más lenni, helyet és időt szeretne teremteni a vitára, mely az egészséges, minőségi tudományos diskurzus alapja.

Tovább a szabadmagyarszo.com cikkére >>>

A Black Mirror az egyik kedvenc sorozatunk, bár lehet, hogy nem kéne sorozatnak nevezni, mert kábé annyira sorozat, amennyire az irodalmi szöveggyűjtemény nagyregény. Ha már irodalmi hasonlatot keresünk, akkor ez antológia: az egyes részek sem történetükben, sem szereplőikben nem kapcsolódnak egymáshoz, sőt az idő, a műfaj, az alapvető szabályok is különböznek egymástól. Van amelyik thriller, van amelyik szerelmesfilm és bosszúdráma elegye, van amelyik szatíra. Egy dolog azonos a részekben: a címadó black mirror, azaz fekete tükör, ami a minden részben szereplő jelenségre, a médiafogyasztásra és az arra alkalmas eszközeinkre utal. A telefonra, tabletre, számítógépre, tévére, amelyek sötét képernyőjén, kikapcsolás után egy pillanatra megláthatjuk a saját tükörképünket. Mely tükörkép sokszor torz és nagyon sötét – feltéve, hogy egyáltalán észrevesszük vagy odafigyelünk rá. A Black Mirror pedig épp erre megy rá: hogy vegyük csak szépen észre és figyeljünk rá oda.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

Avagy: per-pétum (ho-mo-bilis) pre-parátumok találkozása a közös éggel, ami (most) nem bonctani kérdés!

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A Műút folyóirat szerkesztőjének, kabai lórántnak a legújabb kötete pőrén mutatja meg a világ bizonytalanságát, megismerhetetlenségét és sötétséget – kívül és belül. Itt nincsenek színek, nincsen fény, ha van is, akkor elvakítja a szemünket. A semmi szín kényelmetlen olvasmány, mert szembesít minket saját egzisztenciális bizonytalanságunkkal. Azonban a hideg távolságtartás mögül mégis kiszűrődik valami nagyon emberi: a remény.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

November 23-án a Pannon Filharmonikusok a Csorba Győző Könyvtár közreműködésével ünnepi hangversennyel és kitüntetések átadásával emlékezett a költő születésének századik évfordulójára.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A Memoart Galériában a „Mindennapi mitológia” című tárlatonegy olyan világba csöppentem Silvio Monti képeit látva, mint amilyen talán a sumér birodalomé lehetett egykor, csak most földön jár egy istennő, talán nem is egy, hanem több is. Az egyik Lilit, akinek a világ teremtésében játszott szerepe homályos, és akit végül gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. Sumérül a LIL levegőt jelent, de jelenti az éjszakát, sőt titkos tudás, szél, szellő, felhő, baj, betegség, bűn értelemben is használhatjuk, egyben bolondságot, őrületet is kifejez. Végül eljuthatunk a démonhoz. Eljutunk a női ölhöz.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

"...kézifékes fordulást is tud..." címmel rendezett konferenciát az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én. Az alábbiakban a délutáni két ifjúsági irodalmi szekció három előadásáról lesz részletesebben szó.  

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Willie és Marcus visszatérnek. Ezúttal Chicagoban öltik magukra a Mikulás és a manó jelmezét, hogy karácsonyi adománygyűjtés címén tegyenek szert némi készpénzre.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Nagy Zopán (1973) költő, fotós, képzőművész: széleskörű tájékozottsággal és kifinomult ízléssel bíró nagyformátumú szellemi ember. Az irodalmi szcénában állandó jelzője: “az utolsó avantgárd költő”.

Tovább a phoo.hu cikkére >>>