Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Farkas Molnár Péter: Üdv az olvasónak

 

Egy évesek lettünk, és azt mondta a felelős szerkesztő – továbbiakban szerkasszony –, hogy írjak főszerkesztői vezércikket vagy micsodát az ünnep alkalmából.

Én kora ifjúságomtól igyekszem konzekvensen fütyüli a konvenciókra, tehát nem értem, miért kellene nekem cikket írnom, pláne vezért. Ráadásul azt sem tudom, miről.

Van ugye ez a Holdkatlan című folyóirat. Kicsivel több, mint egy éve elhatároztuk, hogy megcsináljuk. Akik tudtak a nagy ötletről, szinte kivétel nélkül azt mondták, nem érdemes. Telített – sőt: túltelített – a piac, ki fog olvasni egy új kulturális folyóiratot, amikor ott vannak a jól bevált és ismert régebbiek. Félreértés ne essék, nem ellendrukkereink voltak, szó nincs erről. Barátok voltak, akik jóindulatúan figyelmeztettek.

Csűrtük, csavartuk az ötletet, terveztünk rovatokat és külalakot, logót és betűtípust, ahogy az a kezdetekkor lenni szokott. Aztán összeállítottuk az első évfolyam első számát, és vártunk. Fapofával, szemünk se rebbent, nem rágtuk a körmünket, nem izgultunk. Látszólag. Csak épp negyedóránként lestük a statisztikákat, folyamatosan figyeltük az olvasói reakciókat a lap facebook oldalán, hívtuk egymást telefonon: „Láttad? És azt nézted? És azt olvastad? Beszéltem az előbb X. Y.-nal, azt ajánlotta... Most hívott V.Z., képzeld, gratulált!” – és így tovább, egy héten keresztül. Közben készült a második szám, meg is jelent, annak rendje-módja szerint. És megjelenik azóta is hetente, pontosan.

Most kellenének a statisztikai adatok, felsorolni, hogy hányan, mit, kinek az írását legtöbbször, kiét kevesebbszer, kiét egyáltalán... Megnyugtatásul közlöm, semmi ilyesmit nem sorolok, mert – minek? Ez az egész folyóiratosdi nem erről szól.

Hogy akkor mégis miről? A válasz végtelenül egyszerű: szerzőkről és olvasókról. Arról, hogy minél több szerző alkotásait juttassuk el, lehetőleg minél több emberhez. Ahogy egy barátom mondta: „Friss húst visztek a kultúrpiacra.”

Nos, nem egészen! Többek közt azért, mert jelenleg még nagyon szegény a háztartás, tehát honoráriumot nem tudunk ajánlani, ebből meg az jön, hogy a megjelent írások egy része nem friss. Utánközlés, ahogy mondani szokták. De – mindig van 'de', és ez a 'de' itt most egy igen büszke 'de' – vannak saját felfedezettjeink! Nem is kevesen. Nos, ennyiben talán mégis friss az a hús.

Vannak terveink. Fontolgatunk ezt-azt, dolgozunk néhány új megoldáson, részben, mert a jobbítás szándéka ott munkál bennünk, részben pedig azért, mert szeretnénk olyasmit csinálni és megmutatni az olvasónak, amit senki más.

Nekivágunk tehát a második évnek, remélve, hogy legalább olyan sikeres lesz, mint az első. És szem előtt tartva, hogy minden folyóirat legfontosabb kelléke az olvasó! Ezért hát:

Üdv az olvasónak!

  
  
 

Farkas Molnár Péter (1952) író, novellista, szerkesztő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat főszerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.