Keresés a honlapon:

Halmosi Sándor versei (Karantén, A kérdés, Görög dráma 2., Stációk, Mit tud, Találkozás egy farizeussal, Mert az erő, Tüskék)

 

 

 

 

KARANTÉN

 

Alighogy kitört, feltartóztathatatlanul

terjed. Mindent hermetikusan lezártak,

megmozdult ellene az egész világ. 

De hiába minden.

A szeretet nem opponálható.

 

 

A KÉRDÉS

 

csak az, van-e valami a kegyelmen

túl. Valaki a végtelen hatókörén innen.

 

 

GÖRÖG DRÁMA II

 

Kettőt szuszogsz,

Lerogysz. 

Egyet sem rúgsz,

Felállsz. 

Árnyéktalanságod továbbmegy.

 

 

STÁCIÓK

 

Elestél, mert hittél.

Felálltál, mert elvesztetted a hitedet.

Most itt állsz ebben az ájult tavaszban,

És paskol, mosdat, lecsorog.

Szellőszárít.

 

 

MIT TUD

 

Mit tud a szobor a kőről, ha esik?

Mit tud a világ Istenről, ha vacog?

 

 

TALÁLKOZÁS EGY FARIZEUSSAL

 

Ami kívül, az kívül.

Ami fent, az fent.

Ha kell, nullával is tudok osztani.

 

 

MERT AZ ERŐ

 

A végtelen üszök láttán végtelen melegség tölt el.

Színről színre látnak.

 

 

TÜSKÉK

 

Költők lennénk, vagy mi.

Ki, ha nem mi, csinálnánk

tüskekoronákból párnát?

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-09-01 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.