VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Tönköl József versei (Előtt, Hirtelen ébredés az álom ösvényén)
Előtt
Már megint ezek a tarlók, fehér-dombos rozs-keresztek, kőből a kötél, ha indulunk gyalog, mezítláb, meglehet, mintha föld nyelte falunevekkel dobálóznánk.
Ujjunkat vérrel pettyezte vas, azóta a mély seb beforrt, de olyan rég volt, semmit nem tudunk egymásról, hidak habzanak, a kepék kévehegyek, beisszák a sírást.
Most álom vár ránk, horgonyát tépdeső hajó a határ, lopakodik éjjelünkbe az angyal, elront minden reményt, lépteink előtt éles bazaltra az otthoni eget kicseréli.
Ha legalább lennének időt, teret, bolygókat hasító sarlók a barázdák dűlői, torló homokvárak alatt, régi kaszások, igen, akik szekereznek fölfelé a Százholdon.
Hirtelen ébredés az álom ösvényén
Hát elkezdődött a nyár második hónapja is, sehol sem vagy, mintha sose jártál volna ezen a dűlőn, ennél a kútnál, a csikorogva eltört hegyláncok közt másmerre tartasz, ahol mozsárágyúk a jégfelhőket darabokra hasították, és századokon keresztül mintha ez ismétlődne, nincsenek madarak, nem csókolják tüzes szájjal a mezőt, kötélen dunyha feszül, lepedőként nyúlik föléd a kazal, mellében meredező vonyogóval, szalmával ezüstözötten, és valóbbnak lát téged a szekrény, a képkeret, a tükör, miközben a szemed nem édeskedik, villan, homálylik, és azon az októberi éjjelen kiszöktél a szekrény mögül, a képkeret mögül, a letakart szeplős tükörből, a szobából, távolodsz, az a hétfő visszahozza fuldokló lélegzésedet, rám virrad a kedd hosszú hajnala, nincs nap sehol, sodródsz ki a páskom szabad kútjához, se kávája, se gödre, fagyott sár kopog talpad alatt, és mindig így lesz, rettentő sok éve erre jártál, látlak-e még, eljössz-e hozzám, meglátlak-e akkor, midőn szabadulsz démonok közül? az udvar vérszaga rajtad és a kimosott disznóbél ecetszaga, és most sehol se vagy, emlékeidben a földet nem ismerem, a zsebkendőcsücsökbe belekötött filléreket, csak a sok gondot, sűrű árulásokat, sötétre ázott asztagot, dűlők ingoványban vergődő útjait, hársfák bogernyőinek illatát, mely a templomtérről elér ide, milyen magasra száll, milyen messze a foszladozott fényektől!
Megjelent: 2020-08-14 18:00:00
|