VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Draskóczi Ágnes versei (Pandémia idején, Gyengéden, finoman)
Pandémia idején
Változtatni szükséges. A régi nem mehet tovább. Határtalan önzésében az ember mindenható Úrnak képzeli magát. Olyan felfuvalkodott lett, csak pusztít, Pénznek, Hatalomnak hódol, tönkre tesz. Haldoklik a Föld. Majd természeti, társadalmi kataklizma lengedez fejünk felett, s láthatatlan vírusok tanítanak félelmet, alázatot, hiszen a fenntarthatóság vizsgáján az emberiség réges rég elbukott. Nézz szembe bűneiddel, zárkózz be, mert elért a büntetés: ölts zsákruhát. S irgalomért kérleld, kérleld imában a Mindenség Urát.
Gyengéden, finoman
simul rá az autó az útra. Gyengéden, finoman szélesül mosoly, törnek fel szavak. Gyengéden, finoman elkerül eső, bár borús az ég. Gyengéden, finoman rögzül a mobilon a pillanat. Gyengéden, finoman siklanak a vadkacsák a Dunán. Gyengéden, finoman múlik, majd rohan az idő velünk. Gyengéden, finoman viccelődünk és nevetünk néha. Gyengéden, finoman simogat kéz kezet. Ismerkedünk.
Megjelent: 2020-07-09 18:00:00
|