VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Draskóczi Ágnes versei (Camera Obscura,
Camera Obscura(Bolemant Lászlónak) mert mindig szembejön a táj látványa megragad retinádra vetülnek kis- és nagyfelbontású képei egy város, egy erdő, egy vízpart s te exponálsz kattan a pillanat egy hangulat egy érzés emlékké sűrűsödik s objektívedre rászelídül a tűnékeny idő Itt vagyMegfontolttá tettek az évek. Győzött a racionalitás. Aztán egyszer csak megjelentél – az álmaimból realitás –, és kézzelfoghatóvá lettek csupán vágyott helyzetek, szavak. Nem kérdem, eddig merre jártál. Itt vagy. Ha tudnád, hogy vártalak! Érted sírt a reggeli kávém. A futócipőm, telefonom. Színház- és koncertjáró énem, a tűzhelyem, ágyam, otthonom. Hajnali fohászkodásaim. Reménységem, Istenbe vetett. Itt vagy. Maradj, szeress. nem kérem, mit én se tudnék adni neked.
Megjelent: 2019-10-21 14:00:00
|