Videó

Magyar Írószövetség elnökválasztása


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Széll Zsófia versei (a kellésről, Mondd csak)

 

 

 

a kellésről

mennyire elcsépelt tört
én ez. tésztalélek. 
az élesztő működik.
figyeled az apró buborék
hogyan tör a felszínre
a rétegnyi olaj alól. 
megtanultad hogy csak
az átszitált liszt - feszült s 
ég. aztán sokáig ugye ez
a pont jó gyúrod. erre is 
megvan a bevett mozdulat. 
közben elgondolkodsz hogy 
ez az energia ami áramlik: 
átszitált gondolat. mennyit
tudsz kell hozzáadni. érték
kel. élteted álltatod. hogy 
is van ez. közben mintha -
összeállsz. holnap pizza
lesz paradicsomvérrel
sonkahússal sajtérettséggel. 
most pedig szépen tedd
be a hűtőbe: hadd szenderegjen
a tényleges szükségességig.



Mondd csak

a hátadon fekszel víz-
szintben összekulcsolt
kezek az ujjak kapaszkodnak
egy másba kulcsolódnak
sehol-levegő-országban
egy év egy pillanat
csak az az
íz

meggyőződéssel hallgatsz
arról hogy mindegyik álom
amiben az eső az óceán
a folyó hol körülvesz hol
elsodor az üveghegy 
sötét oldalára
mos át

mintha idebent lenne
vég pedig hajnal óta 
valami tompán törékeny
csend csorog a szemedből
a szívedbe és mégsem
tudsz érte vagy 
ellene olyan
mind-egy

így késő este a sohaország
határáról mintha integetne 
valaki hangtalanul gomolyog
a köd nincs kitaposott
ösvény ez meg itt a senki-
földje 
bűn 
átosonni

a látszat pedig amúgyis
csal:

az életet gyakorlod
a halál ilyen szempontból 
érdekteken

 

 

  
  
 

Széll Zsófia (1976) költő, szerkesztő, műfordító, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.