Keresés a honlapon:

Kis-Mezei Katalin: Szabadon élni

Megállok saját lábamon 
– ez másnak tán olykor fájhat – 
meghajlok, ha a sors ítél, 
s nem vesztem el koronámat. 

Életet adok életért, 
és hiszem, túlél a lélek, 
arcomat mosollyal takarom, 
s nincs ember, akitől félek. 

Magamat bátran vállalom, 
tudom, hogy mennyit érek, 
elnézést – igen, ha van miért – 
de kegyelmet sohasem kérek.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-08-05 13:00:18

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.