Petz György: búcsúzni egyre
attól is, akit aligha ismerünk: – magunktól,
aki ruháját mind belőled ölti, bárki vagy;
és azt hitted, míg róla olvasol vagy hallasz –
története nem a tiéd, akár még únhatod,
ha könyv – lecsaphatod, és nem is úgy van –
de egyszer: rájössz, jogod mert semmi bánni így
vele, ki volt-van-lesz, de végülis sosincs;
lehetne, mégsincs; minden ember istenről szól,
legább beszél a szentem; hiába oly zavart a nagy
percekben mondana nagy dolgokat: de nincsen –
az életét biggyeszti fecskefészek sárdarabja –
lesz lélekmadár és játszi villanás vagy se –
nem érdekes: a fészek sok tojásra készen vár,
a szárnyalás meg oly biztos, ha van láb, mire áll.
Megjelent: 2014-08-05 09:50:58
 |
|
Petz György (Budapest, 1955 - 2020) szerkesztő, író, költő, tanár |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
