Petz György: Farkasrét
szépek a temetések – enyém mindegyik.
akit ott látok, hiányból célt kanyarít,
megölel a legfőbb szeretet jegyében,
arról beszél, mit máskor szégyellni illik.
a kántor beleénekel közhelyeket:
születéssel, elmúlással vagyunk tele,
megint itt állunk, akár tavaly, s ez így lesz,
míg végre akad ülő vagy fekvő helyem.
addig szétjárunk temetőt, félrelesünk:
díszes kő – miénk előtti számvésetű –
egyik sem archaikus apolló-torzó
– meg nem változtatjuk, próbáljuk életünk,
gyerünk már: várjuk az előadást. szegény,
jó, halhatatlan istenek, esélytelen
helyünkben lennetek – bárgyú titkú mosoly
rajtatok, hiába arcotok, tétje nincs.
Megjelent: 2014-08-05 09:42:25
 |
|
Petz György (Budapest, 1955 - 2020) szerkesztő, író, költő, tanár |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
