Keresés a honlapon:

Kelebi Kiss István versei (Fogaskerekek, Pessoa háza, Állványzat)

 

 

          

Fogaskerekek

 

állandó készülődésem heve

elégeti a lélek térképeit

az indulás tájékozódási pontjai

megsemmisülnek

életemnek ebben a szakaszában

már pályaudvarnyi maradása

és meg-nem-érkezése van

s mikor ezek teendőim

fogaskerekei közé sodródnak

minden csikorog lassul döccen

ettől a többi alkatrész is torzulni kezd

idő idő idő kellene

és Mester aki elvállalja javításukat

 

 

Pessoa háza

 

hangomból díszes harangot

öntenek valahol

óriás almafám beomlik

szilánkjai kaleidoszkópomba

vándorolnak

 

amit látok nem én látom

nincs keservesebb

mint vetített kép a látomáson

 

itt ülök

és nem tudom ez e a házam

mert millió szobában otthon vagyok

de itt

márványtömb közepében

 

az udvaron lyukas vödörből

spriccel az ég és tükrözi önmagát

mint egyre ismétlem én is azt

aki nem vagyok

 

 

Állványzat

 

mindig akad valami letagadni bevallani

hegeszteni vagy fűrészelni a rácsot

fölismerni  a szerda a kedd klónja csak

de menni tovább

a dolgaidból épült állványzat alatt

melyen most még csupán a vakolat hullik

át a védőhálón melyet sorsod fölé feszített

az ismeretlen kivitelező ám hiába vagy óvatos

nincs másik oldal hogy átmehess és távolról nézd

amikor összeomlik az épület

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2018-10-01 18:40:35

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.