Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Balázs F. Attila versei (Ima, Műtét után, Dzsessz Vancouverben)

 

 

 

 

IMA

 

voltak napok amikor
nem tudtam kommunikálni
senkivel
nem volt az befelé fordulás
inkább zavart
minden emberi megnyilatkozás

 

depresszió – mondanád
de jó volt a kedvem
elszórakoztam macskáimmal
megmetszettem a rózsákat
könnyed voltam
mint egy akrobata
ki nem ismeri a gravitációt

rozsdafarkú figyelte

minden mozdulatomat
miközben ide-oda szálldosott
a seregélyek felrebbentek

és a távoli gyümölcsfákról kémleltek

te kedves
tudatom rejtett hajlékában
vártál türelmesen
míg befejezem közös imámat

a teremtményekkel

 

MŰTÉT UTÁN

ha az élet illúzió,
a halál is az
a műtőasztal hideg érintése
nem
nem

a mai napot is elkezdem
de a dolgok nem működnek
összebonyolódik minden

a forgatókönyveket felcseréltem

 

DZSESSZ VANCOUVERBEN

a kávészínű asszony észrevétlenül
szomorúságot csempész belénk
hangja mint a trombitáé
a finomtól
a dobhártyát hasítóig

mesél
elsírja
boldog boldogtalanságát
szeme
kihűlt tükörtojás sárgája
elveszti fényét
befelé énekel
mintha sírna
befelé sír

mintha énekelne
testem szoborrá merevedik
a párnával bélelt széken
vérem fekete bőre alatt lüktet

 

  
  
 

Balázs F. Attila (1954) költő, műfordító

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.