B. Tóth Klári: Radírítélet
Minden radírhúzás kitöröl
egy vonást – először a szemet
ne tükröződjön benne arc
ne fürödjön benne fürkész tekintet
ne oldozza fel magát benne a bűn
szem alatti ráncokat sómarta tengerárkot
kráter mélyét a hajdan élettől duzzadó
ajkat a rákövesedett mosollyal
elharapott szóvégeket járomcsontra
feszülő bőrt halánték lüktetését
a papírmélyben őrződő vonások
belekapaszkodnak a cellulóz rostjaiba
nyomot hagynak a grafitszemcsék
már csak súrlófényben sejlik föl
a körvonal – körbekerített hiány –
a friss arc derű és szellem de néhol
átdereng a kitörölt tekintet mint
a középkori pergamen lekapart betűi
előhívódnak a szövegemlékek
ahogy áthatják egymást a vonalak
az új portré győztesen feszít
az üres lapon – még nem sejti
ő is időszakos jelenség
ha kitöröltetünk hány rétegen
véreznek át nyomaink?
Megjelent: 2014-08-03 19:43:21
 |
|
B. Tóth Klári (Budapest, 1955) író, költő, festő-restaurátor |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
