Videó

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus Előadja: K. Nagy László színművész Rendezte: Szakálos Dénes László




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Hepp Béla versei (Perspektrum, Élekvesztő, Őszidalmak)

 



Perspektrum

 

Nézem, ahogy a padlóra folytok

nagy, sárgacsokrú szőnyegrojtok,

mint a határra, lánc-sorokra

halt bábok sápadt sárga csokra

örök arctalan fekszetek...

 

a szőnyeg innen végtelen világ,

az ágy-aláig asztallábnyi fák,

s a színek visszahajlanak,

követni fáj a szem, a nyak,

 

és mesze fönn a Grál, üvegpohár,

elérhetetlen álrubinja vár,

és nyál csöppen, a kéz elkapar,

földre hajtott hitembe mar...

 

és rojtokon, fákon, szőnyegen túl

vakfehér falak harangja kondul,

belém botlik, rám lóg a nyelve

s én szédülésem hátranyelve

hideg vágyakat reszketek.





Élekvesztő

 

Tapétarajz – de messze már,

nem is tudom, hogy lesz-e nyár

nekem tizenkilencben,

 

hajamban érzem ujjaid,

te messze vagy, és újra itt

becéz egy ős-hitetlen.

 

Való s az álom összefolyt.

Csukott szememre félmosolyt

lehelnek esti képek;

 

hogy íriszedbe loptam át

az éj ezernyi csillagát,

"vakon szeresd" igéket...

 

agyamban ősi bordalok

- te hol lehetsz, én hol vagyok -

dobolnak újra tesztet,

 

s ha bennem át- meg átsuhansz,

a szívem,

átkozott suhanc,

csak össze-vissza reszket.




Őszidalmak

 

Bohócruhája összevisszaság,

legyet legyez a foltos ablakon

s felém suhint egy szürke, karmos ág;

a csend - magány, nem álom-alkalom,

 

poros vigyorba törve főszerep,

az EZ meg AZ ma King-i átirat,

s a napsütötte, kószaősz-terep

fagörcsbe rántja fáradt vádlimat,

 

a nap, igen, ölelni tud ma még

ahogy talán egy messzi hang dalol,

szárazvirág, maroknyi törmelék,

parázs a régi égi láng alól,

 

levél se jön, ha jön, csupán lehull,

s a szélsodorta barna pergament

az ősz idézi sárba válaszul,

s nem perli nyár, nem perli parlament,

 

nem perli jog, nem perli ősmorál,

szavas színekbe szűri lelkemet,

ködös-borús mesékre intonál...

s ha fals leszek, a nyár mögé temet.




  
  
 

Hepp Béla – aLéb – (Budapest, 1961) költő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.