Keresés a honlapon:

Kókai János: Szabadesés

Előttem műanyag pohár
a roppanás így akár kézzelfogható

árnyéktalanok a testek
nem keresztezi semmi
szándékom

nincs mozgás
az utolsó ítélet sem lehetne csendesebb

csak saját bűneim figyelnek

valaki ajtót nyit a lépcsőházban
örülök hogy nem nekem kell belépnem rajta

az ablakok zárva
elképzelem a törést
ahogy a hús összekeveredik az üvegszilánkokkal
a szabadesésben

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-08-03 09:09:30

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.