Keresés a honlapon:

Bak Rita versei (A tüdő felé, A szél hangja, A gyorsulás lehellete)

 

A tüdő felé

 

Le a torkon.

fej -

permanens légzés,

előbb  a levegővétel,

majd lihegés.

 

A lélegzet mérése,

a szájpadlás

archeológiája:

A terület

egyre szélesedik.

Prófétai hangom

kibontakozik,

az eltévelyedéstől

kifáradva

csörömpöl lehelletem.

 

Zihálásom

Visszhangzik a rezonáns térben.

Már

nem kontrollálok,

elveszek

emlékeimben.

 

A szél hangja

 

Sirályok köröznek.

Halk a szél

hangja.

 

Minden az egész

körül forog.

Elsápad a határ

ég és tenger között.

Az egységnek

mindkét oldalon van arca.

 

A gyorsulás lehellete

 

A gravitáció  szikra a mikrokozmikus futóműben.

Futásnak hívják, megrázkódsz a sodródásban,

látod a kávé lágy körívét  csészédben,

csészéd nincs tele,  sírod sem üres,

finomszemcsés por lepi be.

Gyorsulás lehellete:

 

Az órák ismét digitálisak, a fény egyre erősebb.

Sokszor olvasol ismeretlen szerzőktől.

Nem suttogsz.

A suttogás károsítja a nyelved.

Olyan hangosan írsz, ahogy csak tudsz,

aztán hirtelen

 

fékek a folyó fölött.

A nap eljátssza, hogy hagyja elsüllyedni

gondolataid a folyóban, nyugodtan merüljenek

datolyaszínű hullámok alá.

Egy könyv a térdeden. Nem olvasol.

Mintha már esteledne.

Pólódon  felirat:  born to be free.

 

Feltehetőleg személyiségtorzulás-. A varjak

nem változtak – néha kékebbek, néha feketébbek

lebegő ragadozómadarak kontúrjai.

A győztesek tapsolnak

a veszteseknek.

A folyó felett gyorsuló

madárraj.

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-03-31 07:00:56

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.