VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Debreczeny György versei (Helyzetszonett I., Igaz történet, Empátia)
HELYZETSZONETT I.
Úgy érzem hogy nyitott vagyok ajtómat kettőre zárom Élesen látok mint vakond erős vár az én túrásom Dolgos kéz a koszos kezem néha imára kulcsolom Fohászomat elrebegem s fogaim közt istent szidom Disznónál részegebb leszek ha megtalál az alkalom Emberek vagyunk barátom gyomrunkban elfér több liter Érzem: elég nyitott vagyok szívemet háromra zárom
IGAZ TÖRTÉNET
A csontsineken tovarobog a délután bár a szemafor feketét jelez A talpfákból kiálló szálkák alkalmat adnak hasonlatra rímre: távírópóznák Szomjúságba torkolló folyó üdülőtelepét látom: alfa = juharfa béta = langaléta keressük deltát a kiváló dolgozót A kalauz megmutatja tüdejében a kés helyét Semmiség – mondja a belső rím miatt mikor egy megriadt madár száll be a csukott ablakon Udvariasan végfácskákat ültetünk a „kisgyermekkel utazóknak” feliratú ülőhelyekre majd a történet tengelyfonalát kezdjük idegesen gabalyítani
Átérezve az édesvízi bálnák keserűségét behódolva a nehézvíz könnyed társalgási stílusának az ellenvonat baráti magatartásának fizetem hadisarcom:
naponta borotválom arcom fűre pázsitra gyepre nem lépek csak ha tilos magamat póráz nélkül nem sétáltatom sugárfertőzött átmérők között nyitva felejtett rádió bömbölök
Megjelent: 2017-03-11 08:00:57
|
