VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Debreczeny György versei (Harmadnapja, Fékutak vándora)
Harmadnapja
Már harmadnapja hiába fújjuk a harsonákat Ki mondja meg nekünk hogy kerültünk ide almacsutkák közé?
Valaki lerágott csontokkal dobál és ver bennünket szemmel valaki halálhírünket költi
Már harmadnapja hiába fújjuk a harsonákat Éjjel esett a hó mindjárt véres is lett de aztán tavasz lett Ki mondja meg nekünk miért harangoznak?
Megint harangoznak
Fékutak vándora Éjszakai spontán költemény
lebetonozott fékutak vándora hidraulika amint heherészik szabadságodnak csak rabja vagy kulcsfigura ki elvesztette kulcsát de liften menni mennybe jó dolog bár banánhéjon elcsúszni karmok és ablakok helyett nem veszélytelen fosztóképzőkkel megrakott vonatok elmúltak pedig nem is borogattam ki beszél itt az én hangomon az emlékek jövőidejéről mint cigarettahamu ha a szavak a csend csőcseléke ezer évre rá millenniumról beszélünk és radarokkal mérjük a mérhetetlent ki hinné el hogy hihetetlen minden almacsutka és a zajlás csak zajlik mindig szeretném vállalni önmagam semmi van a gondtalan gondolatok mélyén arany egyet kint hagyok mert ő vagyok jó bármikor bármit tenni nagyobb feszültségek haladnak át rajtam mint a távvezetékeken egész éjjel csak dohányzom reggelre mindig olyan vagyok akár egy halálfej rokona arcomban felgyorsul a lassú égés piros üvegcserepekből rakosgatom össze arcomat a verset
Megjelent: 2017-01-18 08:00:14
|
