Ahol a Nap lenne, vagy
a helyén? Szele elér
idáig, sehol semmi áram,
csak csillagfödte feketeség.

Ahol bolyongsz. Azok
a tájak. A vagy-vagyban,
a vagy-vágyban a pillanat,
amikor térré ébredsz.

Amerre az idő visz. Az
állandó tágulás vagy,
zajos háttérsugárzás
állandó melegében.

Ahol a Hold vagy, a Nap,
az összes bolygó, és ami
közte. Szótetőzte menny-
boltozat egy oszlopa.

Ahol a szíved ritmustalan
dobban, mert elapasztja
a fénye, tekintete meg-
annyi dimenziója. Áradsz.

Halkan visszafelé lépdelsz
egy hajnalban, kabátodat
szorosabbra húzod.
Kilyukasztotta a felhőt

fölötted, és csak hullik
az illata, mint parfümköd,
a bőrödre ragad, és már
nem érzel mást, csakis azt,

mint amikor ráébredsz, hogy
valóság vagy. Lehetséges.