Keresés a honlapon:

Juhász Magda gyerekversei (Téli csoda, Két kicsi fóka)

 

       

                                                           
Téli csoda

Hószínű kékek, 
aranyködbe lépek,
fehér hasú kis madarak,
fák hegyéről néznek.
Aztán felreppennek, 
szárnycsapásuk rebben,
s mint a tűnő álom, 
elszállnak felettem.
Hószínű kékben, 
aranyködben állok,
és e csodás reggel,
új tavaszra várok.

Két kicsi fóka

Két kicsi fóka,
játszik a hóba’,

mintha csak két nagy

hógolyó volna.

Két kicsi fóka,

jaj de jó móka,

hogy kerültök ti

Pestre a hóba?

Két kicsi fóka,
nevet a hóba’:

- Nem ügyelt ránk a
fóka apóka.

Két kicsi fóka,
jó ez a vígság,
de nemsokára
nem lesz hó, csak sár.

Két kicsi fóka,
rám néz a hóból,
na akkor máris,
elég a jóból.

Fogjuk a sapkánk,
meg a sílécünk,
elmegyünk úgy, hogy
vissza se nézünk.

Két kicsi fóka,
cuppan a csókjuk.
Arcomon érzem,
hideg az orruk.

Nézek a hóra,
hol a két fóka?

Tűnődök egyre,
itt lettek volna?

Itt lettek volna,
Pesten a hóba’?

Vagy csak egy álom
volt a két fóka?

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2016-11-20 08:00:57

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.