Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt versei (Az alkony leszűrése, Levinas olvasólámpa Op. 2.)

 

Az alkony leszűrése

 

Felfeslés vagy felsejlés,

ahogy kibuggyannak az esték?

Lecsorognak az égbolt öblébe,

mint habjára vert tojás vére.

 

Összenövés vagy összefüggés?

Ahogy a hangulat elválik,

külön megy a nappal és a sötét.

Mint két tenger. Nem nőnek való vidék.

 

Meghaladottság és meghatottság,

most elválik. Mivé lesz, ami mállik.

Egyre mennek, ha a kételyt oltják.

Tovairamló és halkan bomló ország.

Erőknek tűnnek, pedig spongyák.

 

 

Levinas olvasólámpa Op. 2.

 

a Megszólított az Abszolútum test –könyve

minél igazságosabb volt annál bűnösebb lett

helyet biztosított egy megtisztított érdeknek?

s annál koszosabb lesz minél többet magyarázza

 

az eufónia egy csipkés menyasszony

talán Eufória kedvese a szó holdvilágánál

betöltekezik a jókedv életörömmel

majd az ágy kezd álmodni mint a szoba lelke

 

és az ország felébred paprikás krumplit eszik a nép

brüsszeli bort iszik és norvég halat zabál

de a zokni román a porszívó Rakéta

csak az ihlet a magyar eredeti és összetett

 

mégis a morált mint egy kontextus nélküli verset

kifújta a szél az ablakon Ámen spagetti Pánt

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2016-10-29 10:00:18

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.