Császár László: pindurka indián lány utolsó mondatai mielőtt füstjelként távozik a rezervátumból
pindurka indián lány utolsó mondatai
mielőtt füstjelként távozik a rezervátumból
beszélni felesleges bármiről
az erőszak dönt mindenhol mindenről
a vadász a dúvad a vadállat szende áldozat
a lőmester eufóriában fetreng ma este
kilövési engedélyt kapott minden tévelygőre
latrinába potyognak a szép gömbölyű
szavak kétségbe esetten kalimpálnak kicsit
majd maguk is szarrá válnak
elmerülnek integetnek még egyet
pá pá
amikor megszülettem arcomat
földöntúli füst csapta meg nagy pofon
ígéret remény hogy egyszer errefelé
kószál egy bohém úr előhúzza
zsebéből az igazság billogját
lepecsétel felsegít
helyette te érkeztél cifra zászlóiddal
húgyfoltos daliás terepjárós hadaiddal
nagy fehér kövér megélhetési
törzsfőnök hittem neked
szappant ígértél nekem csordogáló
csapvizet és semmi rettenetet
kecsegtettél színes hajamban
otthon lesznek fészket rakhatnak
bolond fekete madarak
majd bugyimat lehúztad meggyaláztál
üres korsóként távozom a semmibe
nincs zsebem ha lenne akkor sem lenne
benne semmi sem nincs zsilip vízesés
semmiféle átmenet csak sejtem
ez a füst már
az én füstöm lehet
Megjelent: 2016-09-19 07:00:00
 |
|
Császár László (Budapest, 1953) költő, újságíró, szerkesztő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
