Standovár Ágota versei (A kezdet és a vég, Szabad, egy táncra?, szárnyszegett repülés)
A kezdet és a vég*
A nagy költőnek három napja nincs széklete.
Mint Valentyina Nyikolajevna, a seggén keresztül beszél.
Megtudhatom, az ő köreiben minden nő hosszúcombú, fekete,
a karcsú bokákat tűsarkú szandál pántja emeli ki.
Papucsban tramplizva egy sem hozna rá szégyent, mint én.
Összehúzott szemmel figyelem. A nagy költőt.
Csuparongynadrágban, közös asztalunknál ül.
Burekot eszik, hozzá aludttejet.
A szalvétát - háromszögre hajtva - keze ügyébe készítettem.
Aludtteje ölembe fröccsen. Nincs mit szemére vetnem.
Az illúzióért, hogy hozzá tartozom, önmagamat futtatom.
*Svetislav Basara – Parkinson-kór: A kezdet és a vég
szárnyszegett repülés
bennem már összeforr: költő, bor
zsebében papír és töltőtoll
felém int, azt mondja: fapapucs
dobom a rímet rá: kapa, kulcs
fenébe, hol a szemétlapát
galacsint hajít, elért, nahát
úgy megy ez, mint az ikerszülés
hat szóból két vers kikerül és
jó ez a játék, multikulturális
de engem mégis fruktuál is
repül paradicsom, paprika
happy: aerodinamika
Megjelent: 2016-07-10 07:00:00
 |
|
Standovár Ágota (Pécs, 1961) költő, prózaíró, szerkesztő, kulturális rendezvényszervező, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
2014. 08. - 2020. 08. a Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat felelős szerkesztője, 2020. szeptembertől főszerkesztője. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
