Keresés a honlapon:

Nagy Zsuka versei (a kezed, tél a hegyen, tornyok a város felett)

 

a kezed

(Lillafüred, november)

fogom a kezed a függőkertben
minden olyan egyszerű mint ez a sor
eső csepereg lángos és forralt bor

fogod a kezem a függőkertben
minden olyan egyszerű mint ez a sor
a tornacipőmön a falevelek
matricák egy vasárnapról

a szívemben a szíved matrjoska babák
bújok a tenyeredbe a melegítőd alá
könnyű veled ez a hűvös ősz
szégyellem milyen egyszerű ez a vers

nézel mint a szobor a vízesés előtt
márványlapokon kottázzák a szívemet

jó ez a november veled
végül is mindegy hol fogom a kezed
mennyire szeretlek szóra bírtad
bennem az őszt

és télre hív veled egy hajnalmadár
kell még ilyen évszak

 

tél a hegyen

(Zakopane, december)

megcsókoltál a felvonóban zörgött sok dzseki
szívkabát összeragadt tépőzár

lekéstük a fényt a hegyen néztük az eget mint
versben szerelmes pár

álomhomok pergett az ég szeméből
szeretlek mondtam mint a sót

szegfűszegek a fagyban forralt bor
műanyagpohár olyan tiszta a szó mint hóban a táj

együtt fáztunk a Gubalowkán
füstölt sajt áfonyalekvár

átázott bakancs csupa vágy a hegyen túl köd
fagy és halál

fehér hatalom hócet hótengeren
az igazi cethal te vagy nekem
tartasz a világnak és én élek

az utcán szállóigék égők közhelyek
a fákon pelyhek a földön petárdák
mindenhol emberek

megcsókoltál a felvonóban újév volt
új élet új ember a Gubalowkán

átléptük a határt időn normákon túl te és én
nincs köd nincs fagy nincs halál csak remény

 

tornyok a város felett

(Eger, február)

borsodivánka andornaktája tiszta az ég
a tranzitmagány tábláit kiástuk
egymás kezére húzzuk a végtelent

az autópályán minden más
eszpresszó a szád az enyém girellás

fúj a szél szabadság töltőállomás szerelem
és csak nézzük egymást hogy ne lássák

csak mi tudjuk senki más
vagyis mindenki az

kályhaszagú égben parkolunk
szakadt sötét farmer az ég

az asztalon egri csillag két borospohár
az ágyon liliom egy judeából származó

másnap a várorom felett süt a nap
arcunk tisztul a fényben

a kőfalak rímeket rejtenek Balassi Czahrowski
szobrok reliefek jó hogy nekünk húsunk vérünk van

szeress engem levendulaillatú
csókolj meg újra a mostban

csókold le a naprózsát rólam
itasd csak paptag szívemet etesd csak
fürtös vágyaimat

légy velem mindig úgy szeress
mint tornyok a város felett

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2016-04-22 07:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.