Keresés a honlapon:

Hétvári Andrea versei (Lekvárhoz hasonló, Háttér-elemzés)

 

Lekvárhoz hasonló

Dédapámhoz, Dombay Jánoshoz

Cserépbe töltve mindjárt más az emlék,
hajnalra bontva fénybe fordul át,
ha löszmorzsákat félretolva tennék,
mint mézbe mártott diót, mandulát,

sok konzerváló, jól záró üvegbe
tölteném át az imát, bánatot,
vagy megkopott, fehérlő szemüregbe,
a perspektíva régen elhagyott

minden célt és minden egyenest,
mert szilánkokra bontott lett a tér,
mert reggelből már átfordult az est,

s az üvegbe még mindig belefér,
ha átfőzöm is, végig egy darabban,
a húsba mártott néma csontos mag van.

 

Háttér-elemzés

Ha megfigyeljük Greco képein,
szövetszerűen terül szét a festék,
és gyakran a kép felső rétegében,
hová a nagyobb motívumot tették,

mindig megvillan valami különös,
mi nem fér már a matematikába,
és nem találjuk, hiába kaparjuk
rajta a lazúrt föl, előre vagy hátra,

mert belerajzolt valami egészen,
egy bonthatatlan, ismeretlen emlék,
és gyakran a kép felső rétegében,

hová a nagyobb motívumot tették,
rejtőzik még egy pont − s lesz ragyogó
a jól sikerült kompozíció.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2016-04-14 07:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.