Videó

A Fefe Szabó csatorna videója




Keresés a honlapon:


Debreczeny György: semmi (részlet – 31.-36. mellékdal)

 

semmi
(mellékdalok síkosító nélkül)

Ionesco-motívumok felhasználásával

(részlet – 31.-36. mellékdal)

 

31.
van amikor van időnk
és van amikor nincs időnk
a borotválkozásra
amit mindenki szeret

vagy úgy hogy van időnk
és van úgy hogy nincsen
a borotválkozásra
amit mindenki utál

van mikor van időnk
és van mikor nincsen
borotválkozáskor
arcunkat megvágni

a macskák már
a templomban vannak
de ki van a spájzban
de ki van a spájzban?

32.
szeretsz hadakozni?
borotválkozás idején
szeretsz vagdalkozni?
szereted a vagdalthúst?

frissen vagy konzervben?
mert a háborúban
frissen borotváltan
illik háborúzni

híd az ugyan nincsen
de visszafoglaljuk
mert a háborúval
lefoglaljuk magunkat

háborúzni mindenki szeret
háborúzni mindenki utál
előttem két út áll
elindulok mindkettőn

33.
istennek legyen hála
felmászott a macska
a fára
de lejönni már nem tudott

a falióra legyet üt
a falióra annyiszor út
ahányszor tetszik neki
de egyáltalán nem tetszik neki

most pedig ajtót nyitok
és bebocsátom a bibliaárust
akarom mondani
a biliárust

hirtelen nem is tudom
mit vásárolnék inkább
üdvösséget
vagy éjjeliedényt

34.
már megint rohamom volt
fél éjszaka ütlegeltem a faliórát
aztán imádkoztam
bár még habzott a szám

kicsit
de csitt
most új élet új szorongás
és új roham következik

új vásárlás pedig már van pár
bűnbocsátó cédulám
istennek a marketingnek
és a nyomdaiparnak legyen hála

most pedig elfoglalom méltósággal
méltó helyem az éjjeliedényen
megbocsátok a bűnbocsátó cédulának
és kitörlöm vele

35.
már nem reszket a lelkem
ivarérett kis strucc
madárka se szállott rá
így aztán

már ne is vedd zokon
de nem jutottál eszembe
kicsiny kis leányka
te a nagy világnak

kicsiny kis elfeledettje
üres volt a duna
és nem is szaladgált
én sem futottam utánad

mikor együtt voltunk
reszketett a kezem
roham után voltam
az isten áldjon meg engem

36.
ki mást ha nem engem
kicsiny kis leányka
mert én megérdemlem
megérdemlem azt én

senki nem tudhatja
hány éjszakát
üldögéltem én
könyvekkel a szememben

azt csak én tudhatom

viszont a mosolyom
az milyen gyönyörű
nem is jutsz eszembe

a hátamon cipeltem haza
ezt a csodás tükröt
amiben most éppen
nézegetem magam

  
  

Megjelent: 2016-02-19 08:00:00

 

Debreczeny György (Budapest, 1958) költő, a Veranda Művészeti Csoport Alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.