Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Birtalan Ferenc: Madarak

 

(Kiragadott részletek Alfred Hitchcock és
Christian Morgenstern levelezéséből)

Szigorúan korhatártalan!

xxx

Éheznek a karvalyok,
hiába úsznak halrajok.
Nekik egér, nyulacska kéne.
De a hal mé’ ne?

xxx

Nektárfaló kismadár,
virágkehelyhez inni jár.
Előre-hátra száll, ha kell:
ez ziher kolibri-jel.

xxx

Ha nem tudnád, a kócsagok,
vékonykák, de jó nagyok,
s mindemellett orvhalászok.
De ki nem az, hogyha rászok?

xxx

Finom étel a libamell.
Kérdés, hogy vad, vagy sima kell?
– Nem mindegy: színes-e, fehér,
ha már a szájunkon befér?

xxx

Figyeljed meg a sasokat,
miként ápolják hasokat!
Legyen bárány, kicsi kecske,
attól jönnek egyenesbe.

xxx

Akik kígyót, békát esznek,
általában gólyák lesznek.
Ha azt látod: lába vágott:
keressed a török srácot.

xxx

Kopasznyakú dögevő.
Ismered? A keselyő!
Hatalmas a teste, szárnya.
Ő az egek hiénája.

xxx

Úgy iszik, akár a gödény!
De hal megy a gégecsövén.
Leereszti, nyeli tán?
Ilyen ez a pelikán!

xxx

Na, és itt a házi veréb,
miért nem jött – kvázi – elébb?
Mert morzsáért ment, magért.
Azért!

xxx

Kopog, figyel (csuszka), harkály.
Neki a fa: ételtartály.
Nyüvezi a beteg kérget.
Nagyon rühellik a férgek.

xxx

Ha a rigó dorombolna,
bizonyára macska volna,
s rigászni járna a kertbe.
Lásd mint fönt, persze.

xxx

Figyeld meg a struccokat.
Nem vackolnak túl sokat:
pár kődarabból raknak fészket.
Nagylábúak és merészek.

xxx

Varjúban a dolmányos
városban csak szórványos-
-an előforduló. Mondhatni: unicum.
Így mondta anyukám.

xxx

Varj vagyok, a vetési.
Nincs nekem vezetési
engedélyem.
Csak rep-kedélyem.

xxx

Mert az eget befestettük,
s a kész tavaszt jelentettük,
cikázgatunk, munka semmi.
Csupán lazának kell lenni.

xxx

A fecske farka villás.
Ne számíts arra: grillázs
az a bizonyos reggeli.
Lehet, hogy mással lesz teli.

xxx

Nekünk aztán nem kell fészek!
Letojjuk mi az egészet.
Van itt elég bébiszitter,
kiket egy jó kakukk ismer!

xxx

Csípem én a griffeket,
ha nem ütnek friss sebet!
Egy darab kéz, egy darab máj...
Nincs esély, hogy megmaradjál.

xxx

Turulokkal jó vigyázni!
Ez is, az is... lehet bármi.
Amolyan nagy, totemállat.
Bizony, nem könnyű az élet!

xxx

Még elmondom a hattyúkat –
aztán mára hattyatok!
Elvarázsolt mindahány.
Húguk derék, cifra jány.

xxx

Kru-kru – szólt a gerlenő –,
uraságod ma föltűnő
rossz állapotban van, sajnálom!
Maradt volna a Balkánon!

xxx

Ki azt mondja: a pulyka rút,
nem látott náthás kengurut.
De akinek páva kell?
Legyen neki! Nem érdekel.

xxx

Ráragadt hajdan: „tyúkanyó”,
mert azt gondolták, úgy a jó.
Ám bakfis is volt, jércike.
Ma levesbe kell beférnie.

xxx

Ha a paradicsom ma dár,
nem marad holnapra már,
adagnyi lecsóba sem!
Jaj, Istenem, jaj, Istenem!

xxx

Hogy ki tüntette el a dodót?
Felelős sohase vót.
Pedig el kéne némi mustra,
kik jártak Mauriciusra!

xxx

Mint vette palira a róka
a hollót, tudjuk ezer év óta.
Helyzetén kicsit fordított,
hogy fölkarolták a Corvinok.

xxx

Ha baglyot látsz, keresd a könyvet!
Összejönnek.
Legyen uhu, gyöngy az állat:
könyvtárakban összejárnak.

xxx

Ha begurul a siket fajd,
mi lesz majd?
Fogja magát, összerámol:
eltűnik, mint Skóciából.

xxx

Helyettese a főbatrosznak
nem lehet más, az albatrosz csak.
Esetlen, randa állatok.
De kérd meg egyszer: szálljatok!

xxx

Fölértékelődik a „hal-ének”,
amikor a kakaduk beszélnek.
Csőrükben randa szó, mocsok van,
és hosszan élnek! Piszok hosszan!

xxx

Két kényes ügy: csóka, szarka.
Persze vitatkozhatnánk rajta,
melyik lopósabb fajta?
Tolvajbanda!

xxx

Mint köztudott: a páva szép.
Különben elég báva nép.
Fölszállnak néha a vármegyeházra –
de alkalmasak lennének másra?

xxx

Igazi krimi a bülbül ének!
Na persze, ki kit tart bülbülének?!
Sok baj okozója a hangjuk...
Hogy az anyjuk... Hagyjuk.

xxx

Úgy érzem, Alfréd, durva vagy.
Lakik, hol lakik a gyurgyalag,
s eszik, amit – ha épp talál.
Rovarnak – szerintem – szép halál.

xxx

Hogy a köznép is értse még,
mit is jelent a vércseség:
Amerre él, ne légy galamb!
Túl nagy kaland.

xxx

A fél világ rajta röhög:
lebuksz, apám, mint a vöcsök.
Néha fog egy ócska halat,
mi meg nézünk, mint a bocik!

xxx

Csilp-csalp füzike. Ennyit mondok.
Legyetek bölcs elmék, bolondok,
kíváncsi vagyok, ki vágja rá ma:
Nini! E’ meg nádi poszáta!

xxx

Christian, a filmesek
tudják: a sirály link eset,
s a rossz ómen is marha sok!
Halfarkasok.

xxx

Nyilván tudod: a seregély (beo)
fegyelmezése nem csekély meló.
És állandóan mondja, mondja...
Hosszú téma egy négysorosba.

xxx

Vízityúk, vízicsibe, szárcsa...
Arra való mind, hogy csőrét vízbe mártsa,
bár igaz, munkájuk kicsit babra is.
Velük matat a közel sem nagy haris.

xxx

S végül itt a fülemüle még.
Vele esett meg az a hülyeség,
hogy füttyéért szomszédok pereskedtek.
Jó szüzsé. Alfréd, nem veszed meg?

  
  
 

Birtalan Ferenc (Budapest, 1945. VII. 25. - Budapest, 2018. IV. 10.) költő, író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.