Keresés a honlapon:

Simon Adri: Szeged song

 

úgy lenne jó néha visszajárni
ahogy anyáink tették régen
mikor vacsoraillat bolyongott
szűk kis konyhák akolmelegében
izzadó tenyérrel megérkezve
telihold kísérte révületben
emlékszem hogy reccsen a burkom
innen a világba szétszülettem
huzatos szomjam seperte úton
a kőbe fúrt kútra visszajárok
pattanó láncát húzza a hajnal
szemembe kap már semmit se látok
porködből előmeredő fárosz
e ziháló város fényköre éget
festene rólam egy már fiatalnak
krumpliszagúvá vénült képet
tátog a föld vérrel tele szájjal
megtanulok az időn lovagolni
foszlik a vállamról darabokban
e napzuhogásban fakuló holmi

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-07-18 08:06:56

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.