Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Simon Adri: Végkorszak

 

Ez a reményfa nem virágot, szelet bont.
Fogam s körmöm is letörött.
Sorvadok.
Hitetlenkedve hallgatom - hitele megfogy -
a tévében a sokadik államelnököt.
Csúszom nem babéron, bérbobon egyre lejjebb,
a kanyarok vállalhatatlanok,
(ki)siklok, ha gázol az internet,
a fékpedált nyomni nem merem,
állatsorsot vizionálok embernek,
félek, féktelen gépek
érzéstelenítés nélkül elnyelnek,
merre járhat most az én emberem?
Várom, hogy egyáltalán megszülessen,
nehéz vajúdásnak adom a testem,
keressem, vagy várjam, hogy megkeressen?
Úttábla nincs a tengeren. De áltatom
magam, hogy meglelem.

S hogy fekhetek válladon
a vérrögös úton, alvadt lábnyomodban,
útravalóul foszlott tampont hoztam,
ha elvéreznénk a rejtőszínpadon.
Senkiföldjénfutó lettem
a talpamtól a számig érő koszban.
A desztillált szavakról leszoktam,
párájuk, mint a tó, elnyelem.

  
  
 

Simon Adri (1974) költő, a Veranda Művészeti Csoportalapító tagja.

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.