Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Szokolay Zoltán versei (Részlet a RÉSZLET című versből, További részletek)

 

Részlet a RÉSZLET című versből

Zarándokútja első állomását
éhségtől szédelegve érte el.
Patkány inalt az árok gyér füvében,
s egy tévétorony látszott messziről.
Mint olcsó hotdogból a vizes mustár,
csorgott alá az őszi alkonyat.
Hogy eltitkolja, mért kapott kegyelmet,
egy buszmegálló padjára feküdt.
Zsebében színes fényképet találtak:
szakállas férfi kishalat pucol.

Ki tétován a liftközépre álltam,
hogy fölrepüljek biztonságosan,
s a vacsorára pirított kenyérből
boldogan tettem félre falatot,
s hogy annak-é, ki elvevé, ne kérdezd,
csak ropogtasd, mint föld a csontokat,
míg majd szederjes fényhártyát feszítnek
kettőnk közé az elhangzó szavak,
s a mesének se kezdete, se vége,
csak volt s leendő próbatételek.

A boncteremből megszökött a főhős,
s egy elhagyatott fürdőhelyre ment,
hol szél hisztériázgatott a parton,
akár a hentesnél az asszonyok.
Már sportújság vagy filmplakát takarta
a széttaposott homokvárakat,
már nem viselték fürdőruhák foltját
a kékre festett napozópadok,
de ott csillogtak még a deszkamólón
a fához tapadt apró pikkelyek.  

Eszembe jut: ha átsuhamlanának.
Mióta hordom ezt az egy igét,
hogy hátha egyszer feltételes módban,
többes szám harmadik személyben, így
leírhatom, s te olvasod, miközben
a deszkán üldögélsz, fejed fölött
javíthatatlan zuborász a tartály,
állandósult a szivornyahatás,
és azt morgod, hogy impresszionizmus,
hogy minden eset egyedi eset.  

Kalózhajóra szállt a kikötőben,
s a korlát mellett émelyegve állt,
kockás rongyot kötött a félszemére,
Mozartot fütyörészve dolgozott,
tudott előre minden lázadásról,
dobott a vízbe kapitányokat,
nem érdekelte pénz, se rang, se kártya,
se olcsó rum, se pornóvideó,
de álmatlan feküdt a szalmazsákon,
ha közelgett egy lakatlan sziget.  

Mondom, forognak mafla életek, nézd,
kié egy ágy, kié egy elv körül,
kié nagyapja műhelyét keríti,
kié, mint légy, a presszóasztalon
mászik meg ottfelejtett kockacukrot,
másé az alvó gyermeket lesi,
hogy másnap minden rezdülést jelentsen,
másé meg csak a naptár lapjait,
s a végtelenített kalandregényből
tepsibe szakad egy-egy epizód.  

Az ablakból a hegy medvének látszott,
egérfogó csattant az ágy alatt.
"Nyugodtan alszom. Isten Önnel" - írta,
s a zöld levélpapírra ráborult.
"Talán 1988-ban
- motyogta még - a főváros helyén
mélységes mély..." - de mélyebb lett az álom,
hatott a méreg gyorsan, pontosan.
Föltámadott a kettészelt egérke,
megnyúzatott és elrohadt a hegy.

 

További részletek

Sugárban dőlt a vér a sebből,
a képernyő azonnal átszakadt,
s miközben tócsa gyűlt az ágy alatt,
s „ma minden hipotézis megdől”
– süvöltötte a főhős, nincs panasz,
pörgettük át a szombat estét,
s alkalmi szöszke ismeretség,
tehozzád szállt az ösztönös fohász,
hogy míg vetkőzöl, addig is magázz.

Gyanútlan ébredtünk, mint holtak,
kik azt hiszik, hogy őrzi sírjuk a
fésült bundájú félmázsás kutya,
s te már a krumplit daraboltad,
vagy azt kérdezted, hol van még gyufa,
mikor a párás kistükörben,
hová, hogy nyelvemet kiöltsem
hajoltam csak, egy férfi zokogott.
Így élj eztán, ha nem rád gondolok.

Magaddal játssz, ne olvass verset,
gyűrött rongyot vasalj, amíg rekedt
bemondók olvassák a híreket,
s a földről minden morzsát felszedj,
nehogy, mint kővé száradt bűnjelek,
galamb világod begyébe kerülvén
csörögjenek, sok kényszerű körülmény,
és fölébredj…

de kár aggódnia,
a tettes Ön. Tessék, a holmija.

  
  
 

Szokolay Zoltán (Hódmezővásárhely, 1956) író, költő, műfordító

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.