Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Turányi Tamás versei (Születésnap, Cérnára, cinegére, Elvis nővére, Alef Kids)

 

Születésnap

Már felnőtt vagyok, észrevettem,
de még nem volt igazam.
Mióta is nem jártam
- mert nem járhattam -
birtokomon, a kinőtt házban?

A liftesfiú elmúlt hetvenéves,
golfcipőben, állva megvárt.
A szakácsok éjfélkor hintáznak,
homlokukon óraszámlap,
a halk kattanásokra

belülről ügyelnek, idekint már
nyoma veszett az időnek.
A kinőtt házban,
ahol hagytam első
kesztyűm, vizes szárnyam,

megkövetem játékaim,
hogy magukra így vigyáztak,
azt hazudtam, elsodortak,
(nem is így volt,
inni tartottunk, Uram.)

 

Cérnára, cinegére

Most hogy mondja meg,
hogy nem volt igazán kisfiú,
a kezdettől rossz lelkiismeret,
egyéb technikai okok miatt.
A gyerekkor jobb esetben
érthetetlen, a rosszabbikban sötét
szőrű állat, nyakát nyújtogatja
a kerítésen át, régi zsebből
kifordult külföldi aprópénz,
vásárlóereje nincs, de mégis
milyen sértetten nézi le magát.

Most hogy mondja meg,
hogy nem volt kakas:
„én csak olyan nőre vadászhatok,
kit megmérgeztek a táncdalok”.
Irgalmas ég, micsoda kín,
a gyanú hártyája máris mindenen,
s ha jel, hát bűnjel azonnal,
például ha tej borul ki,
(miféle szag?) s a konyha kövén
nyomban közéjük állt
a múltból egy láthatatlan tehén.

Most hogy oldja meg,
ha kiderül: a ruhatárból
a másét, a rossz életet hozta el,
ó, de nehogy visszavigye, sőt
várja ki a végét, legyen esze,
oldja meg a fél pár zokni rejtélyét,
s ha meghal, maradjon utána
legalább egy horpadás,
és előtte ne mondja ki,
mennyire sajnálja, hogy nincs
Isten, vagy valami hasonló.

 

Elvis nővére

„Nem engedte, hogy a hajam
lófarokban hordjam,
mikor kijártam végre
a középiskolát.
Anyáméi közül válogatta
nyári ruháim, összes kosztümöm.
Én voltam a hallása, vezettem
a táncban. Tőlem tanult mindent,
mégis azt akarta, egy senki legyek.
Bezárt a szobámba.
Ha megsajnált, álló napig kereste
a jó szót, de nem találta.
Istentiszteletet nem mulaszthattam,
asztalnál nem vethettem
keresztbe csinos lábamat.
Tilalmakból merítette az erőt
üres lázadása.
Én megöregedtem, ő halott.
A rock and rollt
sohasem szerettem, botránynál
erősebb a némaság.
Maholnap hatvannégy vagyok,
de a fiúknak jobban tetszem,
mint tizenhét évesen.
Körülnéznek, nyakamba hajolnak,
úgy súgják nekem,
hogy bátor szürkeségben leélt életem
tündökölve falja a legendákat.”

 

Alef Kids

(mese egy újságcikk-címre)

Megmozdultak. Nem álmodták,
rögtön tudták, ahogy egymásra néztek:
megtörtént megint.

Négy fiú, sokáig titokban lehetett
tartani, hogy éjszakánként
a lakótelep felett repülnek.

Újévi jókívánságokat váltottak
most is, a néni a sötét lépcsőházban
halványan elmosolyodott,

aztán be-beszálltak, ki-ki egy csukott ablakon.
A négy párna a négy szobában
rugalmas, kerek, nyugodt,

a szülők, mint a forralt tej pilléje, alszanak.
Az egyik ruhából bont alvó asszonyt,
forró bőrt szagol,

a másik tenyérrel hűt gyerek-homlokot,
a láz útját állja el,
a harmadik egy néma hangszer süket

odvába fülel, de zenét hall, mosolyog.
A negyedik legyint, újra
szélre fekszik, aztán a hegyoldal szikláján

megtapad, mint a denevér.
Áfonyabokrot akar, becsukja
a szemét, tágul az orrlyuka.

Hajnalban a megállóban
zavartan toporog
egy riadt szarvasbika.

  
  
 

Turányi Tamás (Kaposvár, 1966.) költő, író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.