Kántor Zsolt versei (A félreértett szellem, A nyelv bűnbe esése, Lehet e nyelv nélkül gondolkodni?)
A félreértett szellem
A Szent Lélek ihletése
Akár a kezdet előtti percek.
Bennük szövődnek egymásba lelkek.
Lakói egy ismeretlen helynek.
Néhány elgondolhatatlan szerzet.
Ők áztatják el a kertet.
Erdőket mozgatnak, tavakat szülnek.
A réten fekszenek és a felhőn ülnek.
Remények állnak fel üregeikből,
és a megnyugvás kijön a hitből.
Mint sárgából s kékből a híg zöld.
A lélegzetükben van a válasz.
Kottái a betöltött hiánynak.
S mint szerteágazó és újraszőtt lényeg,
megérti végre, miért lett.
A nyelv bűnbe esése
A száj cselekedte meg, amit az elme kigondolt.
A kéz csak követte a szót, mint lángoszlopot.
Maga a lélek se értette, mi a bűn? Szellem? Dolog?
Az új alternatívának behódolt.
A régebbi élet pedig (melyik?) jó volt.
A gondolat bűn nélkül is lehetett okos
Bolondok voltak önfeledt létük lopott
S elveszett amit a fogalom kipótolt
Mire kiitták tudást eltűnt az óbor
A vágyból szörnyetegként nőtt ki az ok
Hogy maguk se tudták mi a rossz
Legalább is így aposztrofálták legott
S az elnevezés (mint egy névadás) hatott
Anakronizmus lett a sorsból
Lehet e nyelv nélkül gondolkodni?
minden csak kép – leginkább a realitás
s a történések horizontján
összeáll egy új elbeszélés s erre várt
mint szavak nélküli érzés:a rejtett entitás
nyelv nélkül van-e gondolkodás?
mint a fikció szülte tanulás
nem szolgálja a haladást -
még az esőnek és a hónak sincs kitéve
a gondolkodásmód teremt boldogulást?
s a jó mondat felszívódik a vérbe
lét kapaszkodik az igébe -
egy fogantyún kapaszkodunk: nem vitás
a fantázia által gyúlnak fények
még akkor is ha egy dilemma a társ
általa is sósabb lesz a lélek
Megjelent: 2014-11-07 08:00:00
 |
|
Kántor Zsolt (1958-2023) költő, író, szerkesztő, pedagógus |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
