Csepcsányi Éva: Szökési kísérlet
olyan lettem akkor mint a megszállottak
elküldtem kuncsorgó szeretőimet és csillagokat
eregettem a sokadik unikum után rettegésem daccá
dagadt és azt mondtam csak a madarak és a felhők
valóságosak egy vén cigány ruháit ledobálta stigmáit
mutogatta elhittem neki tudtam már milyen Ő (az Isten)
csak a dadogókat latrokat megesett lányokat preferálja
ha az ima nem húzza közelebb… talán majd a keserves panasz
átok hogy még így is tisztábban látok már mégis elviselhetetlen
a prófétát hiába hívom baromként igába verte magát azt mondja
ez való mint ökör eke elé fogni unikornis paripát szűz lányok öléből
taposni sárba ugyan ezt már hiába prédikálja nem hiszem
torz őrangyalok utamba álltak könyököm térdem folyton szárnyukba akadt
elszökni sem lehet egykönnyen ha nem ők üldöznek még rosszabb
a rigolyás lelkiismeret irigylem a hat gyermekes anyákat legalább amíg
viselősek szülnek szoptatnak pelenkát cserélnek nem hallják a pallos suhogását
és nem bámulják a denevéreket a szüntelen véres hajnalégen.
Megjelent: 2014-10-11 07:00:00
 |
|
Csepcsányi Éva (Eger, 1985) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
