Videó

A PécsTV videója




Keresés a honlapon:


Korányi Mátyás: Kommandó

 

 

 

 

Kommandó

 

Néha, mikor reggelig ébren vagyok,

fél hétkor lemegyek a közértbe, mintha

normális ember lennék, aki bevásárol,

mielőtt elindulna dolgozni, felöltözöm,

megetetem a nyulat, kint világosodik,

december első hete van, mínusz két fok,

még a lakást se kell gondosan bezárni,

mindjárt visszatérek, ráfordítom a reteszt,

villanyt, computert fel- és bekapcsolva

hagyom, ebben a téli időszakban szeretek

leginkább egész éjszaka ébren maradni,

dolgozni verseimen, egy monitor ablakán

át megfigyelni a világot, az embereket,

sütni való gesztenyét vásárolok és almás

háromszöget, veszek egy ayran-t (török

ivójoghurt), tejet és néhány banánt is,

van még otthon egy kis maradék oldalas,

két napos kenyér, veszek egy kisebb fürt

paradicsomot, akciós, erre még jut a pár

ezer forintból, amit jelenleg tulajdonlok,

milliós adósságaim háttérbe szorulnak,

banki hitel, számlák, adók és kölcsönök,

alig vannak az utcán, minden kora reggeli

szürkeségben úszik, a közértben sincsenek

sokan, rövid a sor, fizetek, hamar végzek,

visszasétálok a lépcsőházhoz, útközben

megsimogatom a szomszéd kutyáját, akit

sétálni hozott le az idősödő nő, néhány

éve hunyt el a férje, váltunk néhány szót,

ezt leszámítva mindenhol csend van, utcán,

lépcsőházban, közértben, autók is alig

járnak, és az emberek is csendesebbek az

élet újrakezdésének áhítatában, kora reggel

van valami tiszta lappal indulás érzése,

mintha az ember kialudná magából bűneit,

hazaérek, megsimogatom a nyulat, akció-

filmekben ilyenkor szólal meg a csengő,

vagy kopognak a visszovonult, alkoholista

nyomozó ajtaján régi kollégái, és kérik fel

egy kényes, kínos ügy megoldására, amit

nem akar elvállalni, aztán a kötelességtudat,

a lelkiismeret és valami személyes ügy,

kapcsolódási pont révén mégis belekezd

a magánnyomozásba, közben beláthatunk

a magánynemezisbe, nálam azonban nincs

félhomály, félig lehúzott redőnyök, film

noir hangulat, jókedélyű vagyok, akár egy

dolgos ember, megkeresem a legélesebb kést

a fiókban, beirdalom a szelídgesztenyéket,

elmosogatom a tegnapi tükörtojástól sárgálló

serpenyőt, megszárogatom egy darab wc-

papírral, bekapcsolom a főzőlapot, indukciós,

sütni kezdem a gesztenyéket, eszek egy banánt,

közben megnézem a google-ben, mit jelent

az, hogy indukciós főzés, hogyan működik,

mi a lényege, egész pontosan mit jelent az

indukció szó, eközben válaszolok néhány

messenger üzenetre, amik még tegnapról

maradtak telefonomban, hadd lássák barátaim,

rokonaim is, milyen szorgalmasan élek, korán

fent vagyok, ezzel nem hazudok senkinek,

valóban fent vagyok, korán, hogy alvás előtt

vagy után, ez már részletkérdés, ha költő vagy,

megtanulod a jótékony hazugság műveleteit,

mert a huszonegyedik században a költészet

egy nehezen érthető és magyarázható szakma,

például, hogy vannak, akiknek a gondolkodás,

a körültekintő figyelem, a belső radarok

folyamatos kezelése, pásztázása és szemmel

tartása munkaköri kötelességük, nemcsak

az erőszakszervezetek vagy a védelemmel

foglalkozó vállalatok velejárója az őrködés,

katonákhoz hasonló rendszerben létezik, él

művészek sokasága, állandó készültségben,

él - ezt vonatkoztathatjuk az élességre is,

gyakran ezen múlnak a dolgok, a tisztánlátás,

hogy minél pontosabban el tudjuk választani

a jót a rossztól, mint ahogy a szolgálatáról

jelentést adó őr jelentését is használhatjuk

metafizikus értelemben, őr vagyok, sokféle

jelentéstartalma lehet ennek a szolgálatról

leadott jelentésnek, őrködnek a művészek,

ha bármi említésre méltó történik, azonnal

jelenteni tudják, fontos szó az, hogy méltó,

a lélek változékony terepén kommandózva

intézi had- és belügyeit a látszólag magányos

farkasokból álló elitalakulat, se egyenruha,

se parancsszavak, mindenki tudja a dolgát,

viszont hogy mi szerepeljen a jelentésben, ez

időnként bizonytalan, meggondolást igényel,

például ha egy apró, fehér nyúl havas tájon

kiugrik egy bokorból, megrázza magát, hogy

bundájáról a fagyott jégkristályok szerteszét

szálljanak, ettől megváltozik bundája színe,

jelentse-e az ember az eseményt, a változást,

vajon mi ugrasztotta ki a kis nyuszit, a távcső

modern hipernagyításában minden jégkristály

szivárványfényű, kaleidoszkópszerű, vajon

csak ételt, rágcsálnivalót keresett? nem kell

ellenségképeket gyártani, a művész pontosan

tudja, hogy a világ, normális esetben, ellene

dolgozik, feltéve, hogy nem szolgálja ki

a világ igényeit, mert a világnak igénye van

a szépre, a grandiózusra, a változékonyságra,

de ez még nem a művészet, ez még csak a

belépő szint, nincs kettős azonosítás, zárt

ajtók, face-ID, retina-ellenőrzés, motozás,

ide szinte még bárki beléphet, érdeklődni

lehet az információnál, mi merre található,

kint, a terepen dolgozó kollégáknál azonban

gyakoriak az üldözéses jelenetek, egész

másfajta tét nyomasztja őket, mint a tudás

vagy tudni akarás labirintusában, empirikus

és szürreális valóság hálójában próbálnak

érvényesülni, se nem pók, se nem rovar,

itt nincsenek vadászok, se áldozatok, csupán

zajlik a pillanatok szintjére lebonthatatlan

történelem, egy-egy hirtelen döntésükön

akár az életük is múlhat, és a fizetség? hajaj,

hujujujuj, nem valami barátságos üzlet,

állandó egyensúlyozás a szinte láthatatlan,

ragadós szálak szövevényein, az űzöttség

vibráló, okos tekintetükön is megfigyelhető,

így tartják magukat forrón emberi hálózatok

függvényeiben, mégis elválasztottságban,

az indukció hasonló a kommunikációhoz,

élő kapcsolatok rejtett energiái mozognak

közvetlenül az edényt felmelegítve, 1831-

ben hozta világosságra ezt a rendszert Faradey,

aki tudós volt, egy másik alakulat tagja,

magát természetfilozófusnak tartotta, elméje

őrhelyein egész más megfigyelnivalókkal

volt elfoglalva, jelentésében ő adta közre

az elektormágnesesség hatásait, az oszcilláló,

azaz rezgő, ingadozó, ide-oda mozgó mágneses

mező az edény falai segítségével felforrósítja

az elfogyasztani kívánt fogást, mondhatni,

láthatatlan súrlódás kíséri a lelki folyamatokat,

de az indukció általános értelemben azt is

jelenti, hogy „egyes esetekből következtetünk

az általános törvényszerűségre”, ezt hívhatjuk

az alapok felismerésének, miközben az

oszcilláció „egy stabil állapottól való, időben

ismétlődő mintázatot követő változás” is lehet,

ezt hívhatjuk mintafelismerésnek, tehát, ha

indukciót és oszcillációt egyaránt alkalmazol,

talán rájöhetsz kihűlt, nyers életed problémáira.

Állok a sülő gesztenye illatában. Várakozom.

 

 

 

 

  
  

Megjelent: 2024-12-09 20:00:00

 

Korányi Mátyás költő, szerkesztő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.