Debreczeny György versei (most felfele száll, ciha-puha, bús magyar szekrényes)
most felfele száll
kollázs Novák Valentin verseiből
a Bastille-ból a máglyára kilépő
lélek rálép a földelő huzalra
fiam maga bizony kötözött hús
földi bugyit dörzsöl a nap
de a láma nyugodtan ül a lámán
a Bastille-ban nem talált jakot
legyen a vers a világé
a kilincselés szellemében
rossz helyre hozták a postást
szegényt hamar letaposták
ó vérsóvár kéjes szerepek
makadámon göcög a madám
szenesült mértan dől el
ó tökfilkó maga norvég sorvég
és a pulóvere sem sorvégmintás
most felfele száll a füstkegy
fel a füsthegy tetejére
munkahelyéről a Bastille-ból kilépő
liberté égalité fraternité
ciha-puha
Széll Zsófia csihi-puha c. verse nyomán
Ciha-puha rend van.
Az ágyakról össze-
hajtogatta a csillagokat.
És a meg-
szokás beágyazza a zümmögésed,
mert annyira nyugalom van,
hogy nem tudod: a reggeli
bugyid elmehetne arcot mosni,
mosolyoghatna az utcán.
Most nem kell számot adnod,
ha elszámolsz tízig,
de csak kilenc a paplan, a lepedő,
a megszokás.
Az egyetlenegy leszel, aki
odabújsz a szemüvegedhez.
Közben nehéz kibújni
a szép estéből, ugye.
A mosolyom átlós,
belebújhatna a ruhádba
és nem ragyog.
Lemarad az Egyetlenegy
semmiről.
Mert ugye én vagyunk,
kézen foghatjuk a másholt.
Mondd, hogy tudod, hogy nem
a fényről suttogok,
hogy miért vagyok csillagok.
Az esti égről nem adok számot,
nem ruhatár az.
Ne mondd, hogy minden visszajön
hozzám valahol.
Persze, mondhatod, nem is
tapossák éppen a felhők
az éjszakát, aki napszagú,
mert olyan.
Az égről elmaradtak az esték,
minden annyira egyetlenegy.
Mindenki visszajön:
a felhők, a csillagok, a nap nyugalma.
Jó illatú a bőrünk,
számolj el tízig. Nélkülem vagyok,
jól láthatnak a fények,
A felhőket tapsolom, édes,
hiába nem szólok.
annyira nagyon. Én sem maradok
el mellőled,
belőled maradnak el a gyerekek.
Itt EGYszerű voltam, sima.
Reggel felvehetitek a csillagokat,
már amelyik ragyogni megmaradt.
bús magyar szekrényes
avagy
a szekrény ezer arca
szegény Szeifert Natália szekrénnyel
történt nagy találkozása nyomán
hogyha én szú lennék
szétrágnám az öreg szekrényt
egész nap percegnék
percet se pihennék
a viccem nem röhejes
de azért bevertem a fejem
és most köhögök
vagyis röhögök
ezt hívják úgy hogy
nevettető tevőlegesség
a szekrény sarka
tettlegességig sajdult
*
amikor nekem
a fejemre esett a szekrény
akkor utólag én is hörögtem
vagyis dehogy
éppenhogy röhögtem
vigyázni kell az öreg
bútordarabokkal
megnvettetik az embert
*
homlokon csókolt
a szekrénysarok
engem mindig szerettek
a szekrénysorok
*
bevertem egy jó nagyot
a szekrénynek a fejemmel
hát mit képzel
hogy csak ott áll és bámul
ezt én már nem
tűrhettem tovább
csak bámul és áll
és koloniál
pedig még figyelmeztettem is
mondtam neki
én ezt nem fogom tolerálni!
üljön le kérem azonnal!
*
nem iszom több
szekrénysörök
lesmárol a
szekrénysarok
*
szerénységem
szekrénybalesetet
szenvedett
holnap arrébbtolerálom
a szekrényt
*
a csarnok tizedik
vágányra
a kolinál szekrény
betol
a sarkok közelében
kérjük vigyázzanak
a zsanérok mellett
vigyázzba álljanak
*
én is akarok röhögni
akkor holnap
átmehetek hozzád
beverni a fejem?
*
szegénykém
gyanútlanul
arrébb akarta tolni
a szekrényt
de az váratlanul
homlokon csókolta őt
azóta szekrényben
és boldogan élnek
*
ment a padlásra
ment szekrényen
vitte a mama
teregetni
*
szekrénységem
szerény
balesetet
szenvedett
*
boldogságomnál
már csak
a szekrénységem
nagyobb
*
szép szekrényem
légy az enyém
éljünk már ezután
szekrénységben
boldogságban
békességben
szútól mentes
jó egészségben
teljenek a percek
az évek
szerényen
szekrényben
*
én sosem álltam be
a szekrénysorba
mert ahhoz
túl szekrény vagyok
*
szegény szekrény vagyok én
erdőn-mezőn járok én
nadrágom sincsen
magamban feledtem
*
szekrénylegénynek
hej de szegénynek
kevés a politúr
ahol a kurtafarkú
polit úr
túr
*
szekrényre kapott
a legénység
nem is volt többé
szegénység
Megjelent: 2014-05-26 04:55:51
 |
|
Debreczeny György (Budapest, 1958) költő, a Veranda Művészeti Csoport Alapító tagja |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
