Keresés a honlapon:

Csák Gyöngyi versei (Madarak, Elnyelt időből)

 

 

 

 

Madarak

 

Madárgyöngyszemek

csillognak az ágakon.

Fekete csöndben.

 

Éjjel szólítja

Testébe feledkezik

Lelkéig érez.

 

Áruló fényű

hajnal ítéli nehéz

magányra őket.

 

 

ELNYELT IDŐBŐL

 

Figyelmeztet:

otthagytam valamit

heverőn heverve

töri a sok kavics.

 

Sebes a háta,

sérült a gerince,

meggyötört testében

lassul szívverése.

 

Elnyelt időből

elátkozott világ-

 

emlékei kúsznak,

kígyófejű indák.

 

Fényt áhítana még

napjától ragyogást

magánya táratja

a világra ablakát.

 

Bekebelez az üresség:

a semmit lakja velem,

bár keresi vágyón;

világomnak vége.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-07-04 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.