VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Oláh András versei ([szemlesütve], csapdában, nincs vége)
[szemlesütve]
szemlesütve hátráltunk faltól a falig nem maradt már semmi – bizalom is alig – elhittelek – kár volt – kódom sincs már hozzád a kitagadástól mégis jobb a fogság
könnytelen magányban egy huzatos téren hiánypótló kávét szürcsölget a szégyen álmainkat bontja vissza a szűk este s ránk zuhan egy emlék összetépett teste
csapdában
életed csupa áthallás mintha a legkisebb királyfi lépne elő a mesékből
nem voltál konfliktuskereső csak valami képmutatás nélküli ösztön vezetett
de a pofon után is lélegezni kell kitépni a gyűrött múltat
mert hiába a látványos marketing hazug túlélésből építkezni nem lehet
emlékeket nyel a zsugori idő féltékeny vágyakat
s nincsenek mentő körülmények ha kioltja a reggel a csapdába csalt álmokat
nincs vége
átláthatatlanná téve az összefüggéseket mindennap felperzseljük a tarlót holott már felperzselni való sincs fölemésztett mindent a várakozás az akadályok gyártása falak és árkok húzása a tagadás alátámasztása egyre mélyebbre ássuk magunkat ahol a lélektelenség is csak didereg… most szünetet tartunk hogy legyen erőnk fölfedni a kifundált hazugságokat de ezzel még nincs vége hisz a szégyenből nem fogyunk ki sosem
Megjelent: 2024-05-23 20:00:00
|