Keresés a honlapon:

Draskóczi Ágnes versei (Csalóka idő, Misszió)

 

 

 

 

Csalóka idő

 

Kipattant rügyek, virágzó ágak.

Jó illat: sárga, rózsaszín, fehér.

Hol borult ég, hol bárányfelhő, fény.

Remény bomlik, s elszáll: a mélybe tér.

Billeg a szív, ágon egyensúlyoz:

semmi ága az; s vajon lezuhan?

A szív enyém, de enyém a tavasz?

Megtart-e most is a karod, Uram?

 

A tél még visszatérhet, még fagyhat.

Korán jött jó időnek ne örülj.

Virág lehullhat, a szív halhat,

ha túl korán felengedett. Feszülj

a szélre, hátha emel, s csak lassan

ejt a földre le. Na akkor, akkor

kéne kérni: ne fájjon, ne törjön

test, se lélek. S jöjjön derű, s aggkor.

 

Csak ambivalencia. Nincs most más.

Csak billegés, csak gyötrő imbolygás.

 

 

Misszió

 

elhozni a rég

elfeledett örömöt

hirdetni újra hitet

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-04-19 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.