VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Debreczeny György: Hajammal rabolok pókháló-koronát
Hajammal rabolok pókháló-koronát* Bár eltűnök a mindenség zsebében hol az ősgalamb burukkol menyasszony sürgető szeme a villanyt eloltja a zsalut kitárja a hatszál padlódeszkát MIKOR MÉG NEM VOLT ABLAK
Olykor hátulról látni az elázott némuló násznépet vérzéses túlparton fehér abrosszal letakarva állcsúcstól szeméremcsontig semmire sincs felelet két comb völgyében Se vereség se győzelem sóvárogj most ha van most egy úr pofázik s Micimackó fázik régi torony alatt szálltában szeretkezne mint egy jókedvű kurva lakkcipője
Most magamban bolyongok vasollóval vaslemezből kivágva-sarabolva magát az időt vágom ketté s kalapálom itt is ott is: kirakat ingyenes világosság a süketnéma éjszakában
Levedlett bőröm rezeg és szempillám a pupillámba ég a létezők négydimenziós asztalánál a senkiföldi múzeumban rólam beszélnek ha védtelen vagyok
Döndülések a mellemben kezemben borotva most a ruhás-szekrényben vagyok mint aki keresi nem leli eredetét mielőtt elpatkolnánk látnom kellene egy fekete golyót aki így-úgy rám hasonlít az emlékezés szürke krétaporában
Csupán játék a bolyongás fehér ágylepedő hosszasan nézem a folyót középen beroggyan hold-foltosan és kócosan a hortobágyi híd
Meg kell jelenned valahogy csikk-füst sörényű lovakon megölellek és zuhanunk éjszakákon át a meggyilkoltak s a gyilkosok legörnyednek könnyeik folyójára
Valahol tavasz van serked zöld szakáll csontból csontnak szilánkja és beletaposok a pedálba homályos tükörben elmerült magamat nézem tüzet kérek – és senki sehol ál-holnapoddal játszadozom
Hajammal rabolok pókháló-koronát és fejemben: a te geometriád nem látsz csak hadonászol vakon a csontok fölött kézzel vert dobok
VÉGRE OTTHON VÉGRE NÉVTELEN HALOTT VAGYOK * montázs Marsall László verseiből
Megjelent: 2014-05-26 04:39:06
|
