Széll Zsófia: Névmásolás
Névmásolás
Péternek a képzeletről
Ha maradsz, maradj önmagadnak.
Annyiszor szűk az ég éjjelente,
annyira puha az ágy. Derekam
szabad. Az ölelés üres. Ha meg-
maradsz, dacára a táguló égnek,
a csöndesen kihunyó csillagoknak,
a mindig fogyó Holdnak, az árnak,
a sosemvolt apálynak, maradsz
enyémnek, tengernek, ami sósra
nyalja bőröm, édes, ha szabad a
derekad, de az ölelésed puha ágy,
ha szűk magad éggé tágul éjjelente,
maradj. Maradj csillagfény-dagály,
morajló hajnal, tiszta ízű reggel.
Ikercsillag a nappal, ha maradsz
önmagunknak, dacára az énnek.
Megjelent: 2024-02-23 20:00:00
 |
|
Széll Zsófia (1976) költő, szerkesztő, műfordító, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
