Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

P. Nagy Laura versei (Megzabálta, Julcsa bácsi, Időéhbér, Nem hord bugyit, Családi album)

 

Megzabálta

Tilos volt,
mégis megzabálta!

- Egy étteremben
dolgozott … -

Pislogva nyelte, 
fóbiásan, 
amit a vendég 
otthagyott.

És egyszer
kórház lett a vége!

- Kis disznó ez
kellett neked?

Kijött és
varrni megtanult, és
máshol semmit meg 
nem evett!

 

Julcsa bácsi

Julcsa bácsi takarít,
valaha vájár volt a szentem.
Meséli „Szültem gyermeket”.
Talán egy másik életedben.

Most már borotva és bagó,
két pajtás csak, ki látogatja,
s ha nézed meg nem mondanád,
fiának anyja-e vagy atyja.

 

Időéhbér

Időmért fizet
nekem a főnök
szemem világa
ráadás csak

A három
legfontosabból
elbitoroltatott a kettő
egy falat kenyérért

Téged már
erősen kell tartsalak
hogy ne válj szalonnára!

 

Nem hord bugyit

Azt hittem vicc, de
mégse az volt…

Elébb a „hónap dolgozója”
és őt szerették annyian,
mert szája ritkán nyílt a szóra.

Ám hangja volt, csak
észből osztott keveset rá
ki földre küldte,

És egyszer úgy esett,
hogy éppen
a buszon énelőttem ült le.

Forró nyár, apró
lenge szoknya,
benne a hónap dolgozója,

csak az nem látta,
aki nem nézte,
hogy hiányzott a bugyi róla!

Akkortól fogva már figyeltem.
Láttátok? Látták.
Így szerették…

Esze se volt,
bugyit se hordott,
és mégis, mégis kinevezték!

 

Családi album

Tortaszelet fatányéron
a főnök feje
Tejszínhab rajta,
ó, a feleség!

Mért kövér
minden főnök – asszony?
S a titkárnő neve
miért „gyere még”?

  
  
 

P. Nagy Laura (Pécs, 1973) író, költő, meseíró

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.