Keresés a honlapon:

Szilasi Katalin: A tél angyala

 

 

 

 A tél angyala

Suttog a nádas, hó lepi titkát, roppan a fagyban. Angyal jött ide csöndben az éjjel, lábnyoma nincsen, imbolygó árnyéka vetül csak hosszan a földre. Itt ül a parton, karcos széltől félti a szárnyát. Egymaga van, didereg, csak a tányér-hold vigyorog rá. 'Kellett ez neked? Itt, fenn már nem volt maradásod? Lásd, odalenn fene kórság tombol, járja a táncát. Félnek az élők, mert köztük rejtőzik a végzet.' Angyala télnek, légy vigaszuk, hisz jámborak ők még.      

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-12-22 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.