Bártfai Attila Márk: Gügyögő -Bocika és Katica-
Gügyögő
-Bocika és Katica-
Széthajtom könnyen mint
a loncbokor sok kicsike
karját a téglákat
a falban és jól elmondom
neked mért volt tökre
holdvilágos, hogy juj, oda
bújtál előlem. Mondd hol
is keresgélhettem volna
egy hozzád hasonló,
rózsaszínnel körbeszegett
szerelmes árnyékot,
ha nem a határaimba
foglalva!? Annyi sok
görcs kis rabszolga ideget
dolgoztattam amíg
el nem készült a vad, barbár
hordáktól védő vár-
-sáv, hogy birodalmam csontra
kiürült s a zöldes
tájban rajtam kívül rég nem
bolyong már senki sem.
Hát! Tisztára valami 'ír
király' lettem, aki
érzelmes felhők alatt sír,
mint egy csúnya kislány.
Lépj hát most elém Bocikám!
Szemed türkizében
a gonoszság mint az ében,
mégis úgy szeretlek
mintha nem is félnék tőled
te boldog gazt-evő;
pedig be vagyok öltözve
hétpettyes császári
harci katicabogárnak,
hogy szét ne roppantson
az a szép, kérődző szájad!
Megjelent: 2022-08-22 20:00:00
 |
|
Bártfai Attila Márk (Budapest, 1978) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
